Garay emlékkönyv (Szekszárd, 2012)

A levelekben említett kortársak

VÖRÖSMARTY MIHÁLY

(1800-1855) a magyar költészet egyik meghatározó alakja, Garay János példaképe és barátja, akinek költészetét elismerő szavakkal és szavazattal támogatta az akadémia nagydíjának odaítélésekor. Megpróbált akadémiai fizetést kiharcolni a nélkülöző és beteg Garay számára, sikertelenül. Költő barátja időnként hálás szállásadója volt Pesten.

WALTER ZSUZSANNA

(Szekszárd, 1788. november 4. - Szekszárd, 1864. április 9.) a költő anyja. 12 gyermeket nevelt, közülük 6 érte meg a felnőttkort. Népszerű leánynevelőként volt ismert Szekszárdon, sok szülő kérte fel gyermeke keresztanyjának. WESSELÉNYI MIKLÓS

(1796—1850) báró, politikai író, az akadémia tagja, Garay János jóakarója. Vö- rösmartynak írta (1846. július 26-án) „Garay felől írod, miszerint nem igen tudod miként lehetne rajta segíteni, de kérlek gondolkozz és gondolkozzatok, mert oly embernek mint ő sinlődni nem szabad. Bár lenne valamellyik Batthianyinak nagyobb könyvtára, melly mellett ő könyvtárnokoskodhatnék...”

A PÁRIZSBAN ÖNTÖTT ÉS SZEKSZÁRDON FELÁLLÍTOTT GARAY- SZOBOR (1898) FELKÉRT MŰVÉSZETI BÍRÁLÓI

D’ ESPONY, HECTOR

(1854-1928) francia építész, a költő Szekszárdon emelt szobra talapzatának készítője.

FALGUIÉRE, JEAN ALEXANDRE

(1831-1900) francia szobrász, a költő Szekszárdon emelt szobra párizsi elbírálóinak egyike.

FITTLER KAMILL

(1853—1910) építész, művészeti szakíró, 1896-tól az Iparművészeti Főiskola igazgatója, a Garay-szobor bírálóbizottságának tagja.

PUECH, DENYS

(1854-1942) francia szobrász, a Párizsban öntött Garay-szobor másik elbírálója.

STRÓBL ALAJOS

(1856—1926) a készülő Garay-szobor hazai bírálóbizottságának tagja, a század- forduló magyar szobrászatának meghatározó művésze. Számos híres mű, köztük Széchenyi István (Nagycenk, 1904), Szent István (budai vár, 1906), Semmelweis Ignác (Rókus kórház, 1906), Arany János (Nagykőrös, 1910) és más szobrok alkotója.

ZALA GYÖRGY

(1858-1937) a Garay-szobor hazai bírálóbizottságának tagja, a Deák Ferenc (Zalaegerszeg), az Erzsébet királyné (Cece, 1903) és más nagyszerű köztéri művek alkotója.

Garay emlékkönyv ♦ A levelekben említettkortársak ♦ i8l