Garay emlékkönyv (Szekszárd, 2012)
A levelekben említett kortársak
ERDÉLYI JÁNOS (1814-1868) költő, filozófus, az akadémia tagja, Garay lapkiadó társa és barátja. FÁY ANDRÁS (1786-1864) író, politikus, az akadémia tagja. Számos műfajban jeleskedett. Foton présházat épített (1837), ahol Vörösmarty Mihály megírta és baráti társaságban szavalta Fóti dal c. szerzeményét (1842). Ezt követően írhatta Fáy a levelet Garayhoz a vers megzenésítésének szándékáról, annak közlését kérve a költő lapjában. FÉNYES ELEK (1807—1876) akadémikus, statisztikai és földrajzi író. Garay János a Magyar- országnak és a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetben I-VI. kötet. (Pest, 1836-1840.) című művére utalt Au- gusz Antalhoz írott levelében. Garayval megosztva nyerte el az akadémia nagydíját. FRANKENBURG ADOLF (1811-1884) az 1833-ban induló Regélő mellékleteként kiadott Honművész c. lap színházi munkatársa, Garay János kortársa és barátja, az életkép-leírások kedvelt szerzője. GARAY ALAJOS (Szekszárd, 1818. december 24. — Dunaszekcső, 1886. január 18.) a költő öccse, r. k. plébános, egyházi író, költő. Papi szolgálatot teljesített (1842-1886) több Baranya és Tolna megyei községben. Közben titkár és könyvtáros Pesten a Szent István és Szent László Társulatnál, tanár a pécsi püspökség tanítóképzőjében. Több önálló egyházi és világi mű szerzője. GARAY ANNA (Szekszárd, 1816. október 15. - í) a költő húga. GARAY ANTAL (Szekszárd, 1822. december 15. - Rinyaszentkirály, 1910. december 29.) a költő öccse, honvéd főhadnagy, a Szedres apáti-pusztai gazdaság intézője. GARAY FRANCISKA (Szekszárd, 1814. október 13. — Szekszárd, 1872. november 28.) a költő Fanni becenevű húga, házas Martin Antallal. GARAY JÁNOS, id. (Bátaszék, 1777. április 18. - Szekszárd, 1861. július 25.) a költő apja, kereskedő, városi közgyám. Az ellene indult és több mint húsz évig tartó csődper során elveszítette minden vagyonát. GARAYTERÉZ (Szekszárd, 1810. szeptember 8. - ?) a költő nővére. GERENDAY ANTAL (1818-1887) szobrász, az ország legnagyobb kőfaragó műhelyének tulajdonosa, Garay János budapesti síremlékének (Kerepesi temető 29/1-1-38.) és a szülők, testvérek Szekszárd alsóvárosi temetőben lévő sírkertjének készítője, Vörösmarty, Kölcsey és mások síremlékének alkotója. GÖRGEY ARTÚR (1818-1916) az önéletrajzában írja: kilépett a nemesi testőrségből, egyetemi tanársegéd. A szabadságharcban honvéd tábornok, főparancsnok, 1849 május—júliusban a Szemere-kormány honvédelmi minisztere. Garay emlékkönyv ♦ A levelekben említettkortársak ♦ 177
