Garay emlékkönyv (Szekszárd, 2012)

Garay János levelezése 1827-1853

Polgárszó (Részlet) Mit törődünk, mit mi azzal, Más minő rangot visel? Karddal szolgál-e honának, Vagy zsolozsmát énekel? Hivatalt, rangot, hatalmat Mindkiben méltányolunk, De mi is büszkén kimondjuk: Hogy szabad polgár vagyunk... Mint az összefoglaló híd Két viruló part között, Áll a polgár szép középeit Szolgaság s önkény fölött... „Szekszárd azon hegylánc alatt fekszik, melly Tolna vármegyének éjszakkeleti részében szinte az eget köszönté magas ormaival, mint amellyel hatalmas óriás szemközt a hosszan terjedő Bácskaság’ síkjával. Területe mintegy két mérföld. Maga a város az említett hegyláncnak szinte közép pontján fekszik, leginkább Bartina és Bottyán hegyek alatt, hol ama nemes zamatú hon és külföldön nevezetes veres bor terem." Tollrajzok III. kötet. Pest, 1846. elbeszélői regeköltészet az, melly véleményem szerint, nálunk ma holnap mindenek felett elnyerendi a koszorút, hajó művelőkre talál. Mi históriai nemzet vagyunk, s így a nemzet sympathiája a históriai elem felé vonzatik; a drámára még sokáig kiskorúak maradunk, míg nemzeti életünk s társas viszonyainkból nem fejük az ki, mindaddig csak kívülről kölcsönzött, erőltetett s átültetett növény az, igazi gyökeret nem verhet a nemzetben, mert nem testéből s véréből vétetett magva, - én legalább így vélekedem. E nézetem lévén, csak örömmel s helyesléssel vehettem hogy Músád is legújabban e pálya felé fordul, s Judithod mutatványát nagy érdekkel olvasandom, mert most idő rövidség miatt /levélhozód ma reggel jött s már délután választ kíván/ részletesen úgy sem nyilatkozhatnám felőle, de előlegesen annyit mondhatok, hogy választásodat in thesi386 előre is helyeslem. Bővebb véleményem legfölebb egy hét alatt veended. A mi irodalmi foglalatosságid s azokbani reményeid és csalatkozásaidról tett nyilatko­zásokat illeti, arra, kedves barátom, azt mondhatom, hogy sokkal feketébb színben látod a dolgokat, mint valóban vannak, s komolyabban veszesz némelly dolgokat, mint venned kell, vagy azok érdemlik. A hírlapszerkesztők soha nem tartoztak a leg- lelkiismeretesb emberek közé, ezt sem kell tőlök követelni, hogy műértők legyenek, a méltánylatot pedig épenséggel nem ők találták föl. Egyébiránt most már a híd be­köttetett a két főváros közé, s így Budára könnyebben s előbb elmehetek, s kedvedért ma holnap meglátogatom Frankenburgot, s mulasztásait helyre kell hoznia. Csak te dolgozzál, ha kedved és sugallatod van, s korán se hidd hogy azoktól sem vagy méltat­va, kik ismernek, vagy amit még feketébben festesz: hogy reménytelenül jegyezgeted fel szoros határok között gondolatidat s érzelmeidet. íróink közt, egymás irányában nem annyira pártosság s egymást elnyomni akaró felekezetesség uralkodik, mint te hiszed, hanem szenvedhetetlen, átkozott közönyösség és fel sem vevés, a legvétkesebb örökség, s ez fájdalom, amannál sokkal szomorítóbb. De hiszen író nem írótól hanem, in ultima analysi387 is a közönségtől függ, s azért nem annak de emennek pártolása az, a mi végre is vagy fölemel, vagy lesújt. S így egy hajszálad se őszüljön meg belé, ha az írókat az életben s következésben egészen másodlanak tapasztalod, mint szépért nagyért lángoló ifjúságod vágyai és sejtelmei veled őket képzelteté. Eíomo homini lu­pus a tiarában s talárban388 úgy, mint a szűrdaróczban. Keserű és lesújtó, de fájdalom igaz valóság. A legtökéletesb ember sem számolhat mindenki méltányára, sőt minél tükéletesb, annál kevesebbek lesznek, kik őt megértsék, méltányolják. A mélyebb érzésű pedig nevezze magát boldognak, ha azok kevesek méltányát bírja, kiktől mél- tányoltatni neki egy világ méltányánál többet ér. S most leveleid egyéb pontjaira röviden még a következőket: Prózai munkáim, mellyek közbevetőleg legyen mondva, felületes hírlapjaink által olly tökéletlenül vol­tak elsőre jelentve, hogy sem czimét, sem tartalmát, sem köteteinek számát de csak egyetlen egy sem jelentette híven /pedig lásd én helyben vagyok!/ már csakugyan végre valahára elkészültek, az az, még csak a czim s boríték nyomtatás van hátra. Hartlebennél fognak megjelenni három kötetben Tollrajzok* czim alatt: az I. kötet Novellákat, a II. Genreképeket389 s elmefuttatásokat, a III. Tájrajzokat s úti képeket foglalnak magokban. Gondoskodtam róla, hogy ingyen példányaimból számodra is jusson, s azért valahogy meg ne vedd, majd a Szegszárdi úton mielőbb kezeidbe jut­tatom. Frangepán Kristófnét Emich Gusztáv390 fogja kiadni*, a Kisfaludy társaságról kinyertem kiadhatását s így a jutalmon kívül, az említett könyvárusi úton még 50 386 elvileg 387 végeredményben 388 Ember embernek farkasa, uralkodói koronában és palástban. 389 életképeket 390 Emich Gusztáv kiadó és könyvkereskedő. 144 ♦ Garay emlékkönyv ♦ Garay jános levelezése, 1827-1853

Next

/
Oldalképek
Tartalom