Garay emlékkönyv (Szekszárd, 2012)
Garay János levelezése 1827-1853
Merwerth Ignác, az őcsényi születésű iskolatárs, Szekszárd későbbi jegyzője Az obsitos furfangos diákjaként lett Garay legnépszerűbb költeményének szereplője. Merwerthet egyik verse, az 1848. március 25-i szekszárdi népgyűlésen elhangzott Örömdall, és a Szekszárdról készített historikus adatgyűjteménye tette különösen emlékezetessé. még sokáig, igen sokáig éltesse, s legyen e mai naptól fogvást élete derült és bútalan, minő felleges és búteljes volt eddigelé annak nagy része, mellyet azonban a jó Isten eddig is örömekkel vegyített neki, mert ő a jókat és kedveltjeit mindkettővel, tövissel is, virággal is szokta meglátogatni. Hogy az elsőbbekből a mi jó Mamánknak elég rész jutott, az őtet előttünk csak tiszteletre méltóbbá teszi, s hogy az utóbbiak most már minél kellemsbbé tegyék életét, az a mi gondunk legyen és leszen, gyermekeié és onokáié, - hozzákapcsolva a tisztes, jó édes nagy Papát is, hiszen együtt szenvedtek és tűrtek egy hosszú életen át, az öröm és boldogság perczei is egyaránt illetik és illessék mindkettőjöket. Nálunk, mióta a nagy Mama körünkből eltávozék, igen sok változott. A szobákat csakugyan megcseréltük s így sokkal szebben, tisztábban s kényelmesebben lakunk; Mimi a gyermekekkel az udvarszobában lakik s a kamra derék gyerek vagy is játszó szobává alakíttatott, én a két szobát foglalom el, az első ülőszobává lett s benne fő- ékesség a két arczkép, tehát együtt, mint a mama is kívánta, az én mindennapi társaim, s örömeim egészen otthon vagyok körükben. Holnapután a Mamáé meg lesz koszorúzva, mert az ünnepet mint illik családi ünneppé emeljük s az ezüst serleg is járni fogja a Mama és az otthoniak egészségéért. Másodszor: egészségem is meglehetősen javult, úgy hogy egy pár kirándulást is tehettem jó ismerősökhöz falúra, mint Fótra, Gödöllőre egyet Sápra családostul együtt, Vachott Sándorhoz, hol négy napot töltöttünk. De szabadságomnak ismét vége, újra le vagyok kötve, s ez oka, hogy pécsi utam is elmarad. Az universitás könyvtáránál egy új segédhivatal nyittatott s erre dr. Schedel könyvtári igazgató indítványára a Nádor pártfogásával a kir. Helytartótanács engem nevezett ki, én tehát, bár még a fizetés iránt resolutio nem érkezett, s nem tudhatom, mi fizetésem lesz, belé álltam s julius 1-je óta hivataloskodom, mindennap 5 órát, reggeli 9től délutáni 2ig. Foglalatosságom igen kedvem szerinti, s így remélem, ha még a fizetés is kedvem szerint üt ki, nyugton s békén töltendem vele napjaimat. Prózai munkáimat összeszedtem s belőlök mintegy september-octoberre 3 kötet fog megjelenni; Hartleben könyvárus vette meg őket. S ennyi az, körül belül kedves Szüleimmel tudatni akartam, mi velem, körömben eddigelé új történt, ide értve egy kis megtiszteltetésemet is, Bihar és Zala megye részéiről; az első júniusban, emez pedig júliusban nevezvén ki táblabírái sorába. Alajosnak írtam, Merwerthnek* is azóta postán, remélem megkapták leveleimet. A szegszárdi tiszteletest igen kedves és derék embernek találtam. Sajnálom, hogy elszalasztottam őt s vele leveleket n(em) küldhettem. Ha találkoznak vele, szíves tiszteletet mondok neki, valamint Pali sógoromnak is, ennek majd a pipáját stb. helyre pótoljuk az augusztusi vásárra. Hát Nina vagy Fáni nem repülnének fel hozzánk a vásár alkalmával? Majd szüretre együtt mennénk haza — addig a per is hihetőleg rendén lesz, s Sz. Mihályon mindnyájan Pestre telepednek ugye? Csókoljuk kedves testvérinket, ismerősinket a jókat, s azokat kik minket is szeretnek, mellyek után állandó szeretet s tisztelettel maradok Kedves Szüleimnek szerető fiók Muki U. i. Erdélyi barátunk is haza érkezett külföldi utjából - mindennapos nálunk. A vásárosokkal levelöket elvárjuk. 134 ♦ Garay emlékkönyv ♦ Garay jános levelezése, 1827-1853