Cserna Anna: 175 éves vármegyeházánk (Szekszárd, 2011)

Buda visszavételének évében, 1686 őszén a megye egész területéről Bádeni Lajos serege kiűzte a törököt, utolsóként a szekszárdi várat feladó 502 fős török csapat távozott.9 Megyénk tönkremenetele már a török igazgatás alatt elindult. Jó néhány faluból a török hadjárata miatt véglegesen elmenekültek az emberek. A lakosság egy hányada török fogságba esett. Előfordult, hogy egy-egy település csak időlegesen maradt üresen, és a nyugodalmasabb időszakban a lakói visszatérve folytatták mindennapi életüket. A töröknek érdeke fűződött ahhoz, hogy a lakosság adózási kötelezettségének eleget tegyen, hogy viszonylag normális viszonyok között működjön az együttélés. A felszabadító harcok során viszont a pusztítás és a pusztulás oly mérvű volt, hogy a vármegye szinte teljesen elnéptelenedett, és a természet ismét birtokba vette az egykor művelt vidéket.10 Megyénk újkori történetében a 18. századot a „honfoglalás” évszázadának aposztrofálhatjuk, hiszen ebben az évszázadban a vármegye berendezkedése újjászerveződött; a vármegye társadalma, a lakossága, a nemessége megújult; a birtokviszonyok újjárendeződtek; a gazdasága szinte a semmiből épült fel.

Az újjáéledés évei 1686-1703 közötti időhatárban állapítható meg. Az osztrák birodalmi kormányzat a visszafoglalt területek felett kezdetben rendelkezési joggal élt. A fegyver jogán visszaszerzett területeken, így Tolnában is a rövid katonai igazgatást követően bevezették a kamarai kormányzást. A felállított harmincad- és vámhivatalok szedték be a vámokat, az adókat, az illetékeket. A kamarai tiszttartóságok foglalkoztak az elhagyatott földbirtokok gondozásával, a taksák, a tizedek behajtásával, és gyakorolták a regálé jogokat. A felszabadító háború kiadásainak fedezésére ezek a területek kitűnő forrásnak bizonyultak.11 Ez az állapot sokáig ugyan nem volt tartható, a körülmények pedig nem tették lehetővé a gyors visz- szarendeződést. A nemesi vármegye funkcióinak felélesztése tehát lassan, apró lépésekben haladt. Csak a kilencvenes évek közepén történt meg a közigazgatás megszervezése, és ezzel egy időben merült fel a köz- igazgatás területi illetékességének, azaz a megyehatárok rendezésének a gondja. Az utóbbi kérdéskör az adózás, a hadiadó beszedése miatt vált aktuálissá. Ez ügyben a szomszédos Baranya, Somogy, Veszprém és Fejér megyével keletkezett konfliktus. Baranyával