Link Dóra: Tolna vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1714-1717 (Szekszárd, 2004)
Bevezető
január 9-én már mint “rendes”, azaz megválasztott alispán (ordinarius vice comes) elnököl a nagyszékelvi közgyűlésen. Ezt a funkciót az 1718. július 1-i általános tisztújító székig (sedes restauratoria) töltötte be. Mivel alispánként fontosabb megyei ügyekben gyakran követként járt el, ezen alkalmakkor helyettese vezette a gyűléseket. Az alispánon, az egyházi és világi főurakon kívül a megyegyűlések állandó résztvevői voltak a szolgabírák (supremus iudex nobilium, ill. vice iudlium), esküdtek (iurati assessores), a perceptor, a harmincadszedők (tricesimator) valamint a katonai ügyeket, beszállásolást lebonyolító biztos (commissarius). A közgyűléseken először az uralkodótól, a nádortól, a kancelláriától és egyéb felettes hivataloktól érkező leiratokat, parancsokat ismertették, majd egyenként határoztak ezekről, és az alispánhoz továbbították őket végrehajtásra. Ezekkel kapcsolatban a jegyzőkönyvek nagyon szűkszavúak. Miután rögzítik felolvasásuk, közzétételük tényét, valamint egy-egy mondatban tárgyukat, egy visszatérő formulával biztosítják arról az uralkodót, hogy a megye az uralkodó akaratát teljesíti. Amikor azonban ezek végrehajtására került sor, amennyiben a megyére kivetett adó teljesítését várták el, akkor a megye engedelmességének sanyarú helyzete szabott határt. Ezért többször kérték levélben, ill. követek útján a terhek csökkentését. A különböző szervektől érkező leiratok többsége újabb kötelezettségeket rótt a megyére. Ezek katonai csapatok beszállásolására, az átvonuló seregek élelemmel való ellátására, szállítására szólították fel a megyét, a katonaság átvonulását segítendő az utak, hidak és a Duna-part rendbe tételét sürgették. A nemesi gyűlések a felettes szervek utasításai után a megyéktől érkező átiratokban foglaltak megválaszolásával folytatódtak. A legtöbb utalás a Baranya vármegyével gyakori levélváltásra mutat, többek között a még az 1710-es években is folyó határviták tárgyában. A megyegyűlés egyik legfontosabb feladata a megyére központilag kivetett adóösszeg szétosztása a települések közt (repartitio), a katonai beszállásolás, élelmezési, szállítási 5
