Várady Zoltán: Tolna vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1696-1703 (Szekszárd, 1992)
1700
alispán fizesse ki az ezrednek a Lebenau hadbiztos által utalványozott 4594 forint 16 krajcárt, valamint az, hogy Dallos írt Guidóbald Starhemberg grófnak, hogy a Samics által behajtott pénzt számítsák be neki. Úgy döntöttek, követet küldenek a bizottsághoz. Mutassa be, hogy a vármegye már 11 363 forint 46 krajcárt fizetett, az ökrök és hajcsárok élelmezése 9252 forint 42 krajcárt tesz ki, így a kért összeget nem tudják kifizetni. Kérni kell, hogy az ökörtartás költségeit vonják le a megye adójából. Ehhezjön még, hogy Lebenau utalványozása miatt Samics a kapitányát vagy hadnagyát 20 emberrel a megyére küldi, ha nem kapja meg a pénzt. Az a vármegye kérése, hogy a bizottság írjon Lebenaunak, tartózkodjék az effajta utalványozástól, szűnjék meg az ezred executiója, amelynek ellenértékét szintén vonják le a megye adójából. Követté nevezték ki Lévai Sámuel szolgabírót és Frank Ferencet. 245. Ha Benczelides Miklós szolgabíró Haunold János helyettes alispán rendelkezé- 54. se ellenére a Dallos-féle ügyiratokat mégsem adná át Dallos Andrásnak, kiadásokat okozna ezzel Gyurekovics Péter jegyzőnek, akit a Dallos általi félretájékoztatás miatt a bécsi bizottsághoz idéznének. Benczelides ezeket a költségeket megfizetni tartozna, hiszen nem a vármegye döntése szerint cselekedne. 246. A katonákat pedig Dombóvárra (Dombo), Tolnára, Iregre és Győrére helyezzék; a kapitányt a furirral (furirius) és 6 katonával Tolnára, Iregre a tizedest 2 katonával, Dombóvárra 3 katonát, Győrére, Medinára, Szekszárdra 2-2-t. Ezek addig maradjanak az előírt helyeken, amíg a bizottságtól nem jön feloldó utasítás a megyének. 247. Felolvasták Kollonich kardinális levelét, hogy a vármegye mutassa be, mit és kinek fizetett, s ha a miniszteri deputációt már tájékoztatták, ragaszkodni kell a legutolsó tájékoztatáshoz. Az alispán utazzék Bécsbe, s a bécsi ágens útján védelemkérő levéllel hajtsa ezt végre. Mivel letelt a bécsi ágens esztendeje, az alispánt felhatalmazzák, hogy a vármegye nevében válasszon újat, egyezzen meg vele. Ha pedig valahol tiszteletdíjat fizetne ki, a vármegye visszatéríti neki. 248. A rendes alispán távollétében a tolnaiak és bírójuk egy rablót holmijával együtt a helyettes alispán vagy más tisztségviselő helyett a német katonáknak adtak át. Kötelezik őket, hogy állítsák elő a gonosztevőt, különben Lévai Sámuel szolgabíró felhatalmazást kap, hogy hajtson be tőlük 40 forintot, s a rabló lovát is vegye magához. Ellenállás esetén a szolgabíró executiót alkalmazhat. 249. Úgy határoztak, hogy a mészárosok egy font marhahúst mindenütt 4 dénárért adjanak, különben 12 forint büntetéssel sújtják őket. A büntetés összegének behajtása után ennek 1/3-a a szolgabírót, 2/3-a az alispánt illeti más megyékhez hasonlóan. 250. A nyári és téli búzáról úgy határoztak, hogy az aratóknak (messores) hetedrészt, a többi veteményből hatodrészt adjanak, s naponta 3 garast, a kévekötőknek (legator) 4 garast. Aki ennél többet fizet, 6 forintra büntessék. 251. Gorics Miklós tiltakozva ellenvetést tesz, mert Dersffy magánál tart egy őt illető levelet, s nem továbbítja. 1700. okt. 26. T. m. g. c., Simontornya 252. A résztvevők: Daróczy István alispán, aki a főispánt is képviseli, Ernest András mint nádor, Petrasch Miksa mint Styrum gróf, ifj. Haunold János mint Sinzen3 33
