Várady Zoltán: Tolna vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1696-1703 (Szekszárd, 1992)
1702
szolgabírót Alberth Benedek helyettesíti. A vármegye a királyi levél másolatát kéri a káptalan képviselőjétől, a tizedeket, kilencedeket pedig úgy értelmezi, hogy ezeket a gabonából, zabból, árpából, kölesből, a méhekből, a borból, bárányokból és kecskékből lehet szedni az ország törvényei szerint. A disznók után viszont a lakosok ne fizessenek a pécsi káptalannak, ezt a vármegye visszakéri a keresztények váltságpénzével együtt. A szolgabírók küldjék ki futáraikat az ügyben. 406. A tizedek szolgáltatására nézve Strupi (Srupi) György szekszárdi plébános a szekszárdi apát nevében, Koller Imre a bátai apát nevében tiltakozva ellenvetést tesznek, fenntartva megbízóik igényét az eddigi használatra. Strupi a pécsi káptalani küldött által a szekszárdi apátság területén végzett tizedösszeírás ellen tiltakozik, azt semmisnek ítéli. 407. Hasonlóképpen Pheilenheimb a megbízó gróf nevében tiltakozva kifejti, hogy az uradalomból származó tizenhatodot nem szolgáltatja ki, hanem megtartja annak, akit ő választ ki a lelkek gondozására. 408. Sándor István a maga és Sándor Judit nevében és személyében, aki az ő leánytest- vére és Megyery Péter felesége, tiltakozva ellenvetést tesz. Nem akarnak tizedet fizetni javaikból, mivel azok nemesi telkek, kivéve Gerenyás (Geranas) praediumot, amely ha benépesül, az abból származó tized fizetését nem fogják megakadályozni. 409. A pécsi káptalan megbízottja ellentiltakozását jelenti be Sándor István és nővére tiltakozására, bizonyítékokat kér, hogy birtokuk nemestelkekből áll. Ha ez beigazolódik, akkor élhetnek a törvények szerinti nemesi szabadságjoggal. Hasonlóképpen ellentiltakozását jelenti be a káptalani megbízott Pheilenheimb tizenhatodot érintő rendelkezésére. 410. Felolvasták Pheffershoffen tábornok levelét, hogy a vármegye a kért szekereket és igavonókat küldje Fehérvárra (Alba Regia), s fizesse ki a napszámosokat, akiket ő fogadott fel a vármegye helyett. A jegyző ebben és a kanizsai ügyben írjon Kasó Istvánnak és a rendes alispánnak, hogy terjesszenek be kérelmet, s mutassák be a kérés teljesíthetetlenségét. írni kell Szapáry Péter bárónak, hogy enyhítse az 1681 és 1693 közötti időszakra vonatkozó executióját, mert ha a lakók emiatt elhagynák helyüket, a megye tiltakozva viszontkeresetet indítana a báró ellen. 411. A várbontáson Kanizsán levő emberek dolgában Pribék hadbiztos menjen két 73-74. megyei katonával a helyszínre, a felvett pénzből fizesse ki a földvári és simon- tomyai járásbeli emberek járandóságát. Azon a pénzen pedig, amit azok adtak, akiknek nem dolgozik ott emberük, fogadjon fel munkásokat. Ha a megye executiót szenvedne, azokra a helyekre kell hárítani, amelyek sem embert, sem pénzt nem küldtek. 412. Kapucsy kérését a határozat átadásáról teljesítik. 74. 413. Mivel Kurcz báró budai adminisztrátor jóindulattal volt a vármegye iránt, 9 akó szekszárdi bort ajándékoznak neki. Ennek értékét a megyei pénztárból fizetik, a szállítást is a megye nyújtja, ezért ezt a határozatot a jegyző a pecsétjével ellátva adja át Lévai Sámuelnek. A két Kanizsára utazó katonának pedig Székelyi adjon át 6 forintot. 1702.26 szept. 27. T. m. p. c., Medina 414. A kisgyűlés résztvevői: dersenyei Lévai Sámuel helyettes alispán, Székelyi István és Alberth Benedek megyei alszolgabírók, Lévai Sámuel mint a szekszárdi, 50
