Várady Zoltán: Tolna vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1696-1703 (Szekszárd, 1992)
Jegyzetek
E tartalmi jegyek alapján a „condusum est, decisum est, decretum est, deterrnina- tum est, statútum est”formulával kezdődő döntések közül kellett kiválasztani a megyeijogszabályokat. A mutató címszava csak az ezeket tartalmazó, vagy ezekre utaló regeszták sorszámait sorakoztatja fel.15 A jegyzőkönyvkötetben a közgyűléstől elkülönülő sedria egyszer sem szerepel, ennek ellenére a Dallos-féle sikkasztási ügyet lezáró királyi bírósági bizottság ülése, mely a megyei nemesség részvételével zajlott, a regesztakötetben^z öt nappal korábban tartott közgyűléstől természetesen különválasztva, sedria-ként olvasható.16 A sedria hiányára utal egy 1699 májusában hozott statútum,17 illetve az a tény, hogy csak 1713-tól van adat a megyei ítélőszék működésére.18 A kötetben külön regesztaként szerepel mindig a közgyűlésen résztvevők felsorolása, hiszen a személyek neve és funkcióik említése nélkül jóval kevesebb információt nyújtanak a jegyzőkönyvek. A maitól eltérő néhány időpontjelzés feloldása Szentpétery Imre munkája alapján történt,19 az eredeti kifejezések a regesztákat követő „Megjegyzések"c. részben találhatók néhány olvasati problémával együtt. Mivel a királyi és központi hivatali leiratok keltezését a jegyzőkönyvek sehol nem tüntették fel, ezeket a regeszták sem tartalmazzák. A regeszták a helynevek után az eredeti névalakot is feltüntetik, a személyneveknél pedig a mutatóban olvasható valamennyi, a jegyzőkönyvekben előforduló névváltozat, bár ennek nyelvtörténeti jelentősége szinte nincs a korban szokásos helyesírási következetlenségek miatt. Ugyancsak a jegyzőkönyvkötethez alkalmazkodva az előfordulás sorrendjében olvasható a mutatóban a nevek után a funkciók felsorolása, az illető kilétének pontosítása, de kizárólag csak az, amiről a jegyzőkönyvek említést tesznek. Ezután következnek zárójelben a méltóságra utaló eredeti latin címzések. A megyei települések azonosításában a teljesen vagy részben meglévő helynevek alapján a megyei helynévkötet adatai, a más megyékben fekvők esetében Fényes Elek és Csánki Dezső művei nyújtottak tájékoztatást.20 Az azonosítási bizonytalanságot a mutató címszava után zárójelbe tett kérdőjel jelzi. A regesztakötet mutatójában a címszavakat követő számok, számsorok a regeszták sorszámát jelentik, amelyek minden regeszta előtt a lap bal oldalán láthatók. Jegyzetek 1. Tolna Megyei Levéltár IV-1. a. Közgyűlési jegyzőkönyvek (Protocolla congregationum) 1696-1849. (A továbbiakban: TML Közgy. jkv.) 2. Főglein A.: Tolna vármegye levéltára. Levéltári Közlemények X. (1932) 68. p. 3. Kammerer-hagyaték. Tolna Megyei Levéltár XIV-6. Kämmerer E.: A döbröközi eset 1699. Tolna vármegye 1908. dec. 25., 1909. jan. 3., jan. 10. kny. Szekszárd, 1909. 4. Holub-hagyaték. Tolna Megyei Levéltár XIV-23. Holub J.: Szekszárd a törökök kiűzése utáni első évtizedekben. Tolnamegyei Újság 1935. dec. 24. és 1936. jan. 1., kny. Szekszárd, 1936. Uő.: Az újpalánki harmincad-hivatal és kamarai tiszttartóság 1690-1703. Tolnamegyei Újság, 1936. dec. 23., kny. Szekszárd, 1936. Uő.: Adatok a Baranya és Tolna megye közt folyt határper történetéhez (1695-1720). Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 1959. 151-164. p. 5
