Várady Zoltán: Tolna vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1696-1703 (Szekszárd, 1992)

1701

Vencel gróf követe, Pólyák János a szerémi püspöknek, a pécsváradi (Peczva- rad) és bátaszéki apátoknak, Kebel János a Csanádi püspöknek, Sándor Mihály Viczay Ádám bárónak, Lévai Sámuel a szekszárdi apátnak, Gyurekovics Péter Fiáthnak és Fördősnek a képviseletében, továbbá Huszár István a Remete Szt. Pál-rendtől, Mikházy András, Lévai Sámuel helyettes alispán, ifj. Haunold Já­nos perceptor, Budai Ferenc helyettes szolgabíró, Turóczy János és Frank Fe­renc Lipót esküdtek. 371. Felolvasták az albizottság levelét 2390 forintról, melyet a vármegye nem volt képes kifizetni, ezért az executióban jelenlévő hadnagynak a súlyos executió el­kerülése érdekében 32 forintot adtak és mérsékelt executiót engedélyeztek. 372. Közzétették a király levelét, amelyben megparancsolja a vármegyének, hogy a megkárosított döbröközi rácoknak adjon elégtételt, amit a nádor is kért levelé­ben. Úgy határoztak, hogy a dolog a nádor tisztjein múlik, ezért az elégtételről is nekik kell gondoskodniuk. Erről értesítik a nádort, elküldve neki a királyi levél másolatát. 373. Közzétették Styrum gróf tiltó levelét, amellyel szemben a főispán és Horváth György decanus a saját és a pécsi káptalan nevében ellenvetést tett. 374. Közzétették Hevenyessy János ítélőmester tiltó levelét, amellyel szemben a főispán, valamint a decanus és Pólyák János megbízóik nevében ellenvetést tet­tek Ete (Ethe), Darázs (Daras), Vék, Hidas, Dályok (Daliok), Danóc (Danocz), Márok, Bodolja, Bezedek, Nagykékes (Nagy Kekes), Asszonyfa (Aszonfa), Or­man tekintetében, akár Tolnában, akár Baranyában fekszenek. Ernest András a nádor nevében Nagytúra (Nagy Túra), Vies (Vicz) és Szállás, Huszár István Zomba és Patlan, László Mihály23 Viczay Ádám nevében Bíród, Szendrei And­rás az országbíró nevében Pusztapél (Puszta Pel) tekintetében, Lévai Sámuel a szekszárdi apát nevében pedig az összes felsorolt helyek tiltására ellenvetést tett. 375. A főispán és a decanus tiltására Sándor István tett ellenvetést, mert az ő javai teljesen nemestelkekből állanak. 376. A kónyiak és más lakosok érdekében írni kell a budai kamarai adminisztráció- 67. nak, hogy három évig mentesek maradjanak a simontomyai és a foki harminca- dosok követeléseitől. 1701. szept. 25. T. m. s., Simontornya 377. Végül a fenti földesurak és követek a Dallos-ügyben Simontomyán maradtak a scopiai püspök, mint tárgyalási kiküldött vezetésével. Dallos András György és fe­lesége kérésére és a küldöttek közbenjárására a következőkben állapodtak meg. 1. Az executió által a vármegye számára már behajtott 2845 forintos összeg a vármegyénél marad. 2. Dallos összes hátralékát, később kiderülő adósságait, könyörgésére a várme­gye elengedi. 3. Az alperceptorokat kényszerítsék számadástételre együttesen, s ha valahol hátralékot találnak, Dallos megyei segítséggel hajtsa be azt, s utalványozza a vármegye javára. 4. Dallos nyilvánosan bocsánatot kér a vármegye rovására elkövetett jogtalan­ságokért, s ígéri, hogy a jövőben tisztelettel, hűséggel viseltetik a vármegye iránt. 46

Next

/
Oldalképek
Tartalom