Várady Zoltán: Tolna vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1696-1703 (Szekszárd, 1992)

1700

dulattal volt iránta, s elegendő határidőt kapott, mellyel egyetértett, mégsem fizetett semmit. A vármegyét rágalmazta, s titokban szökni próbált, ezért Dallost Simontornyán börtönbe vetik, s addig tartják ott, amíg elégtételt nem ad feleségével együtt, aki társa volt a perceptióban, amint ez a nyugtákból, Takács János egykori szolgabíró s mások jelentéséből kiderült. Egyhangú határozattal egész vagyonukat lefoglalja a vármegye, ingóságaikat örökre, ingatlanaikat jelzálog jogon eladják. A megyei megbízottak úgy értékeljék fel a birtokokat, hogy azok jövedelméből a zálogdíj legalább 6%-os kamatát élvezze a vevő. Visszaváltás esetén a zálogösszegen felül a javítások és építések költségeit is le kell tenniük Dalloséknak, sőt ha a zálogvevő nem birtokolja a 6%-os kamatot, akkor Dallos és felesége térítést tartozik adni neki. A birtokfelmérők, Mikházy András,

Frank Ferenc Fipót, a simontornyai járás szolgabírója és Rebényi Márton, a következő utasításokat kapják: azokat a javakat, amelyeket Dallos és felesége együtt szereztek, külön mérjék fel, amelyet pedig még néhai Horváth Péter és felesége szereztek együtt, azoknak a felét, és a másik félből a hazai törvények szerint egy gyermekre jutó nagyságú porciót. Az eladásra és zálogosításra felhatalmazást kapnak, a befolyt összeget a megyei perceptornak kell átadniuk.

212. A vármegye javára háromszor kiküldött követeknek, az alispánnak és jegyzőnek összes kiadásait a szegény nép terheinek könnyítésére fordított tiszteletdíjakkal együtt elfogadták. Költségeikről nyugtát, szolgálataikról bizonyságlevelet kapnak.

213. Úgy döntöttek, hogy ha Furdics a hónap 25. napjáig nem fizeti ki adósságait, in- 51-52. gó és ingatlan vagyonát bocsássák áruba, mint Dallos és felesége esetében. Adóhátraléka 10 375 forint 90 dénár, az igazoló nyugták nélkül. Viszont Dallos

és Furdics tartozásai miatt a paksiak és mások executiót kénytelenek elviselni, s bár az ennek megfelelő összeget a községek adójából levonják, ezt is Dallosnak és Furdicsnak kell megfizetnie.

Furdics a rá utalványozott 2Ö00 forintot a Marschigli-ezrednek nem fizette ki, hanem elszökött, az ezred executióját az alispánnak kellett elviselnie.

214. Közzétették a király levelét, hogy a vármegye küldje követét a miniszteri depu- 52. tációhoz a számvetés megtételére. A vármegye előbb az ügyiratokat rendbe hozza, a jegyző formába önti, majd bemutatja. Aztán küldenek követeket Bécsbe.

Az iratokat Dallosnak kell előadnia.

215. Közzétették a király másik levelét azokról, akik más tartományokból érkeznek a megyébe. Ezek minden adó alól háromévi mentességet kapnak, de ez csak idegenből érkezettekre vonatkozik, a hazaiakra nem.

216. írni kell Guttenstein tábornoknak, mivel egyik tisztje becstelenül bánt a megyei tisztségviselőkkel, a személynököt pedig megütötte. A tábornok elégtétellel tartozik a megyének.

217. A megyei katonákat szabadságolják, de mutassák be a behajtott adópénz jegyzékét, s ha a beszedett pénz ennél kevesebb, térítsék meg a zsoldjukból. Úgy határoztak, hogy hat másik katonát fogadnak fel, mégpedig kevés vagyonúakat.

218. Döntés született, hogy az új tolnai bírót fogják el megyei katonasággal és vessék börtönbe, indítsanak eljárást ellene, mert az alispánnal együtt az egész vármegyét „selm ”-nek nevezte, amint a bizonyságlevélből kiderül. Petrasch pedig átad egy kerítőnőt azzal, hogy ebből ne származzék kára megbízójának, Styrum grófnak.

219. A megye nyomorúsága miatt a más megyékből idehajtott állatokat is összeíratják, ezek után úgy kell fizetni, mint a megyeiek esetében. írni kell a budai albi30