Várady Zoltán: Tolna vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1696-1703 (Szekszárd, 1992)

1699

73. Felolvasták a nádor levelét, hogy a vármegye fejezze ki háláját Pheffershoffen tábornoknak, mivel a budai dicasteriumban lévén többször tanúsította jó szándékát a vármegye iránt, s ezért nemhogy fizetséget nem kapott, hanem neki voltak kiadá­sai. Elhatározták, hogy a tábornoknak 12 akó szekszárdi bort küldenek. 74. Úgy határoztak, hogy a nádor pénzét, amit a királynői menyasszonynak nyúj­tott, a perceptor által ki kell fizetni Jeszenszky István számára. Az összeg 741 fo­rint 91 dénár. 75. Felolvasták Kresnerics (Kresnericz) és Somogyi (Somogi) Ádám, valamint Sán­dor István megbízólevelét, amelyek szerint Kresnerics és Somogyi részéről Blagotta Gergely, Sándor részéről Székelyi István az éves megbízott. 76. Határoztak arról, hogy a simontomyaiak adóösszegébe beszámítják és kész­pénzként fogadják el azokat a kiadásokat, amelyeket a Herbeville-ezred katonái okoztak. Őket Kestler főhadbiztos küldte oda a császári ökrök visszavitelére. 77. Úgy határoztak, hogy az esküdtek a vármegyétől ezután nem kapnak fizetséget, mivel hivataluk tiszteletbeli, és lépcsőül szolgál a magasabb hivatalba lépéshez, így elegendő, ha a porciók alól mentesülnek. 78. Elkészült Dallos számadása, amely a gyűlés iratai között van, címe: Dallos András úr számadásai. 79. Másnap folytatták a közgyűlést a tegnapiak részvételével. Egyhangú szavazás­sal - mint már annyiszor - Daróczy Istvánt választották meg az alispáni posztra. Most Styrum gróf jelenlétében meg is erősítették, s a szokásos módon letette az esküt. Évi fizetése 200 forint. 80. A vármegye, hogy a király és a budai albizottság rendelkezéseinek megfeleljen, 35-36. s hogy biztosíthassa az utazók nyugalmát, s a nép békéjét a rablóktól, elhatároz­ta, hogy 20 katonát fogad fel egy kapitány vezérletével, tehát tőle függésben lesz 20 magyar lovas katona, közülük 2 káplári rendfokozatban. 7 katona 1 káplárral Dombóváron, a kapitány pedig 1 káplárral és 11 katonával Simontomyán'fog tartózkodni. A Dombóváron lévőknek a dombóvári járást, a Völgységet Szek- szárdig, a Simontornyán maradóknak a simontomyai és a földvári járást Báta- székig, s az átkelő helyeket kell éberen figyelniük. Ha erőik nem elegendőek, a közeli szomszédos helyeknek kell kérésükre a segítségükre sietni 100 tallér büntetés terhe alatt. A kapitány havi zsoldja 8 forint, a két kápláré fejenként 6, a közkatonáké 4 forint. Részükre a megye a következő utasítást adta ki: 1. A kijelölt helyeken a katonák nem pihenhetnek egyszerre, hanem felváltva hár- masával-négyesével ügyeljenek az átkelőhelyekre és a rablókra. 2. Az elfogott rablókat, tolvajokat és cinkosaikat az alispán elé kell vinni, azután az általa kijelölt börtönbe kell vetni, vagy a vármegyei hivatal simontomyai börtöné­be, ha ez Styrum gróf földesúri jogait nem sérti. 3. Ha a katonák elhanyagolva kötelességüket elengedik a latrokat s ez bebizonyo­sodik, fövesztéssel bűnhődjenek. 4. A falvakban mérséklettel és tisztességgel viselkedjenek. 5. Az ismert nemeseken kívül fogjanak el mindenkit, akit okirat nélkül találnak, s vigyék Simontornyára. 6. Az elkobzott értékeket ne merjék eltitkolni, s maguknál tartani, csak ha az alis­pánnak azt bemutatták, s az eljárás igazolódott, akkor kapják meg a zsákmány felét. 81. Úgy határoztak, hogy Tolna megyének Bécstől való távolsága miatt egy ágensre 36. van szüksége, ezért felhatalmazták az alispánt alkalmas és jártas ember megbí­zására. A megye ügyintézőjét a megye fizeti. 2 17

Next

/
Oldalképek
Tartalom