Várady Zoltán: Tolna vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1696-1703 (Szekszárd, 1992)
1699
megválasztás napjától számított évfordulón a tisztségviselők mondjanak le, így a jegyző is, ami viszont Sopron megyén kívül sehol sincs szokásban. 23. Elhatározták, hogy akik a megyei perceptorátussal kapcsolatba kerülnek, mint Dallos András vagy előtte Furdics Gergely perceptorok, pontos számadást készítsenek a beszedett és kifizetett pénzekről. Ezért a számadások felügyelőivé Gyurekovics Péter jegyzőt, Rácz István atyát és Daróczy Istvánt, valamint Radies (Radix) János földvári harmincadost, a földesurak részéről pedig azok tisztjeit nevezték ki. 24. Arról határozott a vármegye, hogy Fischer kapitány a pluszként felvett 42 forin- 29-30 tot fizesse vissza a kisszékelyieknek, valamint a Samics (Samicz) által a kis- és nagyszékelyiektől elhajtott állatokat számítsák be a két település adóösszegébe. A szegény nép kérelmét is meghallgatták az összeírok által elhajtott marhákról, akik ezt a főispántól kapott írásos felhatalmazás alapján tették a vagyoneltaga- dókkal szemben. A marhákat visszaadták azzal a feltétellel, hogy semmifajta követelés ezentúl az összeírókkal szemben nem támasztható a panaszosok részéről. 25. Az összeírásban végzett fáradozásokért a jegyzőnek 30, Rácz István atyának 20 30. forintot utalnak ki, ezt a megyei perceptornak kell kifizetnie számukra. 26. A szegény nép károsodásának elhárítására, s Tolna megye javára elhatározták, hogy mindenfajta eddigi rendelvényt, nyugtát, felhatalmazást, amelyeket a főispán bocsátott ki sok panaszt és elégedetlenséget okozva, érvénytelenné nyilvánítanak. A népnek jogában áll, hogy ne engedelmeskedjék, sőt álljon ellen Fischer kapitánynak. Érvénytelenítik az összeíróknak adott megbízásokat is. Ha mégis ilyenek kibocsátására sor kerülne a főispán nevében, a megyei rendelkezés értelmében azok érvénytelenek és hatálytalanok. 27. Közzétették a király levelét, mely szerint a vármegyének 59 573 forint 34 krajcár 3 dénárt kell fizetnie, melyből a klérusra, főnemességre és a birtokos nemességre eső rész 3971 forint 34 krajcár 3 dénár. A teljes kirótt összeg 2/3-át a 6 téli hónapért a császári pénztárba kell befizetni. Ez ügyben a budai albizottság két levelét is felolvasták. Miután a megye a fenti összeg kifizetésére képtelen, a nádorhoz küldik Fiáth Jánost megbízólevéllel és a megye sanyarú állapotát ecsetelő levéllel. A vármegye eközben elkészítette a dikákat, hogy legyen kéznél pénz. 1 di- ka = 1 jobbágytelepes' (hospes) ill. 1 zsellértelkes személy, vagy 1 ökör vagy 2 tehén, vagy 10 disznó, 10 kecske vagy 10 akó bor, vagy 10 köböl vetemény. A dika megállapítása és a repartíció a mellékletben (közgyűlési iratok) található." 28. Az összeírok bemutatták a vármegyének az utasítások szerint végrehajtott ösz- szeírást, melyet az elfogadott. 29. Felolvasták a nádor levelét a rómaiak és Magyarország királya, József valamint királyi jegyese részére adandó ajándékokról. A nádor arra biztatja a vármegyét, hogy ajándék címén 439 forint 75 dénárt nyújtson át Nagy István ítélőmesternek (protonotarius). A vármegye levélben fordult Fiáth Jánoshoz, hogy egyelőre a megye helyett fizesse ki az összeget. 30. Felolvasták a nádor levelét, amelyet Baranya megye kérelmére írt azokról a fal- 30-31 vakról és határokról, melyeket a fenti megye Tolna megyétől elszakított. Perbe idézi a megyét, hogy követei által jelenjék meg a legközelebbi rövidített perszakon (iudicium breve), melyet március 9-én tartanak,12 hogy itt végső döntés születhessen. Döntenek arról, hogy követeknek Viczay Ádám bárót és Mérey Mihály szekszárdi apátot jelölik, s átadnak nekik minden dokumentumot, melyek 12
