Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve III. (Szekszárd, 1990)

képviselőit) ne fogadjon el utasításokat, ne engedje őket intézkedni a megye területén, mert az intézőbizottság tagjai rendelkeznek helyi ismeretekkel, s ők viselik a felelősséget is. Gyávasággal vádolta az intézőbizottságot amiatt, mert a túszszedésről szóló plakáton nem szerepel az intézőbizottság aláírása. A vita során kiderült, hogy Cservény is a túszszedés miatt adta be lemondását. A jegyzőkönyv ezt így rögzíti: .. .lemondásának indító oka nála is a túszkérdés, mivel a politikához nem ért és csak mint szakmunkás akarja a Tanácsköztársaságot szolgálni." Az ülésen váratlan fordulattal Dick György, a politikai osztály vezetője, megyei párttitkár azzal a meglepő javaslattal állt elő, hogy „...ha Bertók tényleg elviszi Szekszárdról az élelmiszereket, akkor ő is azonosítja magát a lemondottakkal, és vagy az egész intézőbizottság mond le. vagy pedig Bertók takarodik." Soós Sándor megvédte Bertók Róbertet a támadástól, mint mondotta: „Bertók Betekincs-pusztánál nagyon szépen működött, boldog volt, hogy Bertókot tudta kiküldeni, aki a legnagyobb golyózáporban teljesített szolgálatot." A rendkívül éles vitát Soós Sándor azzal akarta lezárni, hogy felvetette a bizalmi kérdést, megbízik-e benne az intézőbizottság, vagy sem? — s az ülés vezetését átadta Dick Györgynek. Ekkor három személy visszavonta lemondását, bizalmat adott Soósnak, s ezzel automatikusan elvetették az intézőbizottság lemondására tett indítványt — Ketskés azonban tovább erősködött, még akkor is, amikor a bizottság megszavazta a túszok fogvatartását és Hőgyészen való őrzését is. Csak akkor hátrált meg, amikor fejére olvasták következetlenségét, mert előzőleg úgy nyilatkozott, hogy csak bizottsági döntést fogad el a túszok kérdésében, s most már adott volt a bizottsági állásfoglalás is, s ő mégis fújja a magáét. Ezzel a május 2-ai intézőbizoitsági ülésen a forradalom védelmére hozott intézkedések diadalmaskodtak annak ellenére, hogy volt a vitának olyan szakasza, amikor Soós Sándor csak Dürr Béla szavazatát tudhatta biztosan maga mellett. A túszügy szükséges rossznak tekinthető, de végrehajtásában a szektás vonások is jelen voltak, amelyek nehezítették e kényes kérdésnek kompromisszumos, konfrontáció nélküli megoldását. A megyei intézőbizottságnak ez a válsága mutatta már, hogy szűkülőben volt a korábbi jóval szélesebb társadalmi bázis, a diktatórikus intézkedések szembefordították a korábban együttműködésre képes osztályokat, rétegeket. • ARANYOS GYÖRGY — ÉS ELSŐ INTÉZKEDÉSEI • , " Soós Sándornak nagy szüksége volt egy segítőtársra, aki Aranyos György személyében meg is érkezett. A kormányzótanácsi biztosként dolgozó Aranyos György következetes politikai vonalat kívánt érvényre juttatni. Megérkezését követő egy-két napot a tájékozódásra használta fel, s megtette első intézkedéseit. Ha a reformistáknak Soós Sándor intézkedései is már indokolatlan radikalizmusnak tűntek, Aranyos György tevékenysége szinte elviselhetetlen volt számukra. Ezért május 21-én újabb lemondó levelet juttatott a megyei tanácshoz Ketskés