Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve III. (Szekszárd, 1990)

A jelzett Összefoglaló Tájékoztató 13. §-ának (2)-ik bekezdése szerint hadműveleti területen a tényleges kiürílést a hadműveleti területi kormánybiztos rendeli él. Minthogy a hadmüveletek alakulása folytán Tolnavármegye egyes területrészei hadműveleti területekké váltak, de egyebekben is az ország egész területe hadműveleti területté lett nyilvánítva, és a különleges közigazgatási szabályok hatálya alatt áll, időszerűvé vált a vármegye egyes területrészeinek hadműveleti kiürítését elrendelni. A fentiek folytán a 4. honvéd kerület hadműveleti területi kormánybiztosa 1944. évi november hó 21-én a katonai vezetés kérelmére a vármegye területének a Duna jobb partjától eső részének bizonyos határsávban hadműveleti kiürítését rendelte el. A hadműveleti kormánybiztos rendelete szerint a Duna jobb partján a Dunától nyugatra 5 km sávban a teljes, tehát anyagi és személyi; 20 km sávban pedig az anyagi kiürítést kell végrehajtani és a végrehajtást azonnal meg kell kezdeni. Az előbbiek szerint az anyagi és személyi kiürítés szempontjából a következő községek jönnek tekintetbe: Dunaföldvár, Bölcske, Madocsa, Dunakömlőd, Paks, Dunaszentgyörgy, Gerjen, Fadd, Bogyiszló és Báta. Csupán anyagi kiürítést pedig (20 km sáv) a következő helyeken kell végrehajtani: Szekszárd m. város, Németkér, Bikács, Györköny, Nagydorog, Sárszentlőrinc, Kajdacs, Tengelic, Szedres, Medina, Tolna, Mözs, Sióagárd, Harc, Kakasd, Öcsény, Decs, Sárpilis. Alsónyék, Bátaszék, Alsónána, Mórágy, Szálka. Az 5 km sávon belül fekvő községeket a fenti körülményről a rendelet kiadása idején távbeszélőn azonnal értesítettem és ezen községekben a személyi és anyagi kiürítés már folyamatban is van. Az anyagi kiürítést a Tolna vármegyei m. kir. katonai közigazgatási és gazdasági parancsnokság, valamint a mellé rendelt német katonai parancsnokságok végzik, a nekik kiadott külön rendelkezések szerint. A visszamaradó lakosság részére visszahagyható élelmiszer és állatállomány mennyiségét a kiürítést végrehajtó közegek a helyszínen a község vezető jegyzőjével közölni fogják. A személyi kiürítés tekintetében pedig irányadó elv, hogy a lakosságot eltávozásra kényszeríteni nem szabad, csak az hagyja el a község területét, aki arra önként hajlandó, mégis figyelmeztetni kell a lakosságot arra, hogy önkéntes távozása esetén az a kedvezmény illeti, hogy állatállományának és terményeinek elviteléről ilyen esetben önmaga gondoskodhat. Az 5 km határsávban történő anyagi és személyi kiürítés tényleges végrehajtása után következik a 20 km-es határsávba eső Szekszárd m. város és az előbb megjelölt többi községek anyagi kiürítése. A lakosság élelmiszerkészletének és állatállományának elvitelét tehát tényleg nem kell addig foganatosítani, amíg az illető községben a kiürítést végrehajtó előbb jelzett katonai közegek meg nem jelennek, mert a készletek összeszedését és felvásárlását ezek a bizottságok végzik, és annak elszállításáról is ezek a katonai bizottságok fognak gondoskodni.