Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve III. (Szekszárd, 1990)

togatások voltak Tamásiban, Koppányszántó, Bedeg, Tengőd, Felsőireg, Nagyszokoly, Magyarkcszi, Ozora, Pincehely és Szakály községekben, ahol a lázongó tömeg a zsidó lakosság üzleteit feltörte, kifosztotta, Tamási és Tengőd községekben pedig több kifosztott üzletet felgyújtott. A mozgalom a szolgálatból hazatért katonaság köréből indult ki, s hozzájuk a lakosság legalsóbb osztálya csatlakozott. Veszélyes jelleget a mozgalomnak az adott, hogy a hazatért katonai egyének szolgálati fegyverrel voltak felszerelve, s a folytonos lövöldözéssel a lakosságot megfélemlítette, testi épségében, életében veszélyeztette. A mozgalmat, illetve annak személy- és vagyonbiztonságot veszélyeztetett túlkapásait megfékezni nem lehetett, mert annak első napjaiban fegyveres őrséget vállalkozók és felszerelés hiányában szervezni nem lehetett, a rendelkezésre állott csekély csendőri karhatalom pedig megfékezésre elégséges nem volt, sőt a mozgalom idején — mert felsőbb rendelkezés folytán leszerelve volt — szolgálatra felhasználható egyáltalában nem volt. Súlyos kihatással volt a mozgalom az általános közigazgatás menetére is, mert az elégedetlenkedő tömeg elkeseredése a közigazgatási szervek tagjai ellen fordult, s mivel állandó fenyegetésnek voltak kitéve, ezek munkakedvét teljesen megbénította. Szakály és Nagykónyi községekből ezen községek vezető jegyzője a felizgatott nép dühe elől menekülni és állomását elhagyni volt kénytelen, s oda ez ideig sem térhetett vissza. Elhelyezésükről akként történt gondoskodás, hogy Szakály község jegyzője Nagykónyi községbe, Nagykónyi község jegyzője pedig Üjdombóvár községbe rendeltetett ki. Ez idő szerint járásom községeiben a lakosság nyugodt, s a lefolyt mozgalom káros hatása csupán abban mutatkozik, hogy a mezőgazdasággal foglalkozott munkás nép a munkától tartózkodik. Sörös (József) főszolgabíró FORRÁS: TML. Közigazgatási Bizottság iratai 56/1919. (tisztázat). IX/28 1919. február 12. A KÖZIGAZGATÁSI BIZOTTSÁG JELENTÉSE A MINISZTERELNÖKHÖZ A POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOM TOLNA MEGYEI HATÁSÁRÓL (Részlet) A forradalmi átalakulás a hosszú és elviselhetetlen háború vasfegyelme és néma szenvedései által lekötött indulatokat oly eruptív módon, szabadította fel, hogy annak hullámai nemcsak a fegyelmezett közrendet, nemcsak az állami szociális fejlődés előfeltételét képező törvénytiszteletet borították fel, hanem áttörték a gátakat is, melyeket az állami jogrend a vagyon- és életbiztonság megvédése céljából emelt.