Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve III. (Szekszárd, 1990)

véri viszony fenntartásához. Minden községben maradtak kisebb-nagyobb népszigetek, amelyek vállalták a kiközösítést, az üldözést, az anyagi kártevést, fenyegetést, és mégsem lehetett őket beterelni az agitátorok táborába. — Ezek a csoportok Magyarországot tartják igazi és egyetlen hazájuknak, a történelmi magyar nemzet tagjai akarnak maradni, és egyedüli vezérüknek a magyar államfőt ismerik el. Mi csak akkor adtunk formát a mozgalomnak, amikor nyíltan is kiléptek a porondra azzal, hogy magyar nemzeti színekkel és a kormányzó úr képével díszített termeikben úgynevezett „rongyosbálokat" tartottak, ahová minket is meghívtak, s ahol a nyilvánosság előtt is vallomást tettek a magyar hazához és a magyar nemzethez való hűségükről. Eddigi tájékozódásaink szerint, egymásról mit sem tudva, minden nem magyar nyelvű területen vannak ilyen érzületű, nemzethez hű csoportok. A tolnamegyei Bonyhádról elindított Hűség-mozgalom ezeket a csoportokat akarja országos egységbe összefogni nemzetiségre való tekintet nélkül. 2. A mozgalom célja. A mozgalom célja nem a magyarosítás és magyarkodás, hanem léleképítés és nemzetépítés. A magyar kormányzat részint szerződéses alapon, részint híven az ősi magyar hagyományokhoz, másnyelvű polgárainak széleskörű engedményeket adott abban a reményben, hogy ezek az engedmények a másik oldalon is meghozzák a megértést, lojalitást és nemzethűséget. Azonban a gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy a külföldi pénzen dolgozó agitáció a nagyobb szabadságot nagyobb szabadosságra használja fel, nem magyar nyelvű lakosságunkat elidegeníti a magyar hazától, sőt egyenesen területi irrendentába torkollik. Ezeknek a veszedelmes törekvéseknek az ellensúlyozására a társadalmi erőknek kell akcióba lépniök. Ahogy a rendi Magyarországon a nemesség formálta meg — tekintet nélkül a nemes nemzetiségére — a politikai nemzetek, nekünk most a magyar nyelvű magyarságból és a nemzethez hű másnyelvű testvéreinkből kell kialakítani a mai történelmi és politikai magyar nemzetet. Ebben a történelmi munkában igen nagy szerep vár a másnyelvű honfitársainkból származó értelmiségre. A történelmi magyar nemzet sohasem volt tisztán faji képlet, hanem inkább lelki képlet. Másnyelvű testvéreink nagyobb része velünk együtt harcolt mindig a közös magyar hazáért, s Martinuzziakat, Zrínyieket, Damjanicsokat, Schweidel Józsefeket adott a nemzetnek. Éppen azért nekünk a befogadó magyarság szupremánciája mellett, a ma divatozó fajelmélet helyett a magyar nemzeti s magyar birodalmi gondolatot kell irányító eszmévé kifejleszteni az atomizáló faji gondolat helyébe. Nem mehetünk bele „népcsaláddá" való degradálásunkba, s nyelvterületek szerint való szétdarabolásunkba. A magyar nemzeti és birodalmi gondolatot szolgálja a bonyhádi Hűség-mozgalom. Célja: a történelmi és politikai magyar nemzet minél számosabbá, a magyar birodalom minél egységesebbé, erősebbé tétele, nem magyar anyanyelvű polgártársaink nyelvi és népi sajátságainak teljes tiszteletbentartása mellett. Célja a centripetális erők kifejlesztése s a centrifugális erők kiküszöbölése. Ennek a szent célnak a szolgálatára hívunk