Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve III. (Szekszárd, 1990)

hogy más uradalmakban többet fizetnek. Másrészt ők úgy tudják, hogy a munkaidejük 1942. november l-jén végleg lejárt, ezért haza szándékoznak menni, szülőfalujukba. Tanúk: 1. Sipos Mária sz. 1922. február 14-én, r. k. hajadon, lakik Szentlászló község, Zala vm. Jelenleg Szilfás pusztán sommás munkás, és 2. Cseresnyés Mária, sz. 1921. június 23-án, r. k. hajadon, lakik Kányaváron, Zala vm. Jelenleg Szilfás pusztán somás munkás, nevezettek járőrnek egyhangúlag előadták, hogy 1942. októberutolsó felében, a napra már határozottan nem emlékeznek, Szilfáspusztán megjelent 1 előttük névleg ismeretlen 1 lovas lófogatú toponári lakos kocsitulajdonos, aki Szilfás pusztán a munkásbarakknál almát árult. Ugyanazon alkalommal tőlük azt kérdezte a kocsitulajdonos, hogy khként mennyiért szedik a hercegi uradalomban a cukorrépát? Mire ők annak azt felelték, hogy 40 P-ért. Mire az almakereskedő egyén azt felelte, hogy maguk azért is dolgoznak? Az nagyon kevés, hát én megmondom maguknak, hogy a toponári gazdaságban a cukorrépa kiszedésért kh-ként 70 P-őt fizetnek, maguk pedig ilyen kevésért is dolgoznak. Nevezett nők előadták még, hogy az almakereskedő ezen kijelentését jóhiszeműleg említették a többi sommás munkásnak azzal, hogy az intéző úrtól kérnek javítást, ezen szóbeszédből indult el az a megállapodásuk, a többi munkásnak is, hogy ha nem javítanak, akkor tovább nem dolgoznak, inkább elmennek haza. Mivel a munkásgazda nekik azt mondta, az uradalom javítani nem tud, ekkor elhatározták, hogy akkor elmennek haza. Megjegyzés: Járőr a 60 sommás munkást maga elé rendelte, a szerződésben foglaltakat előttük kihirdette, őket a további magatartásra figyelmeztette, azokat a munka azonnali megkezdésére buzdította, akik egyhangú felkiáltással a járőrrel közölték, hogy a cukorrépaszedést azonnal megkezdik. Bentnevezett sommás munkások a munkát 1942. november 2-án, 14 órakor minden rendzavarás nélkül megkezdték. A járőr a sommás munkásokat a munkahelyükön is ellenőrizte és ott a munkásgazda irányítása mellett a legnagyobb lelkesedéssel folytatták a munkát. Egyébként a munkások hangulata nyugodt, rendzavarástól tartani nem kell. Megállapítást nyert, hogy kizárólag a toponári almakereskedő rosszhiszemű híresztelése okozta, hogy a munkások a munkát abbahagyták. Miért is az ismeretlen almakereskedő toponári lakos, mint gyanúsítottként való kikérdezése végett a toponári csendőrparancsnokságot megkerestem, és az onnan a válasz megérkezése után a tekintetes címnek pótjelentést terjesztek elő. Járőr : Tóth György II. törm. jv. és vitéz Radosnai György csendőr. Bizalmi egyének: Kosziba Lajos gazdasági kocsis és Cseke Ferenc munkásgazda, mindketten szilfás pusztai lakosok. Harmath törzsőrm. FORRÁS: TML. Dombóvári járási főszolgabíró iratok 4994/1942 (tisztázat).