Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve III. (Szekszárd, 1990)

Mit tartalmazott a november 14-i parancs? Azt, hogy az 57. hadsereg 75. és 64. hadtestével támadjon tovább, szélesítse ki és egyesítse az apatini és batinai hídfőt, s november 20-ig jusson ki Mohács—Magyarboly—Torjanc vonalára. Ekkor vesse be a má­sodik lépcsőben lévő 6. gárdalövészhadtestet és tovább támadva, novem­ber 26-ig érje el a Porboly—Bátaszék—Pécsvárad vonalát. A 64. és a 75. hadtest 1944. november 23-án egyesítette a két híd­főt. Ez egyúttal azt is jelentette, hogy a szovjet hadsereg Budapesttől délre mintegy 170-180 km-re megvetette lábát a Dunántúlon, és meg­kezdődhetett a hídfőnek stratégiai hídfővé alakítása. Tolbuhin marsall frontparancsnok, a szovjet főparancsnokság utasításainak megfelelően, a hídfőből két irányban tört előre: a) az 57. hadsereg Nagykanizsa irányában. E hadműveletnek eredményeként felszabadult Pécs (nov. 29-én). A hadsereg jobb szárnyán támadó 6. gárdalövészhadtest csapatai 1944. december 1-én felszabadí­tották Dombóvárt; b) a 4. gárdahadsereg Székesfehérvár irányában tört előre. Ez a hadsereg 1944. november 27-én lépett Tolna megye földjére — és ezzel kezdetét vette a megye történetének egy újabb szakasza. •

Next

/
Oldalképek
Tartalom