Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve III. (Szekszárd, 1990)

MEGJEGYZÉS: A medinai főjegyző a jegyzőkönyvet a központi járás főszolgabírájához küld­te meg. Az irat hátoldalára ezeket írta: „Benti jegyzőkönyvet tisztelettel beterjesztem azon jelentéssel, hogy nevezett szerb lelkész minősíthetetlen eljárása a község lakosai között nagy felháborodást és megbotránkozást oko­zott. Tisztelettel kérem bentieket az illetékes hatóságok tudomására adni. hogy Magyarorszá­gon, a Magyar nemzet nagy ünnepén, magyar kenyeret fogyasztó egyén merészel ily kihí­vóan viselkedni". Ubavity Dusán ellen november 11-én újabb feljelentő levelet küldött a főjegyző a főszolga­bíróhoz: „Tisztelettel jelentem, hogy fentnevezett szerb pap ismételt felhívás dacára f. hó 11-én Kormányzó Ür őfőméltósága Kassára történt bevonulása alkalmával a görögkeleti szerb temp­lomban nem harangoztatott. Nevezeti; pópa eljárása most másodszor ismétlődött meg, amely a község lakosai között meg­botránkozást és felháborodást váltott ki. A szerb pap ezen eljárása a község magyar és szerb lakosai között meglévő látszólagos jóviszonyt van hivatva elmérgesíteni, mely előbb-utóbb ki fog robbanni. A község nyugalmának megóvása érdekében kívánatos volna nevezett szerb papnak a községből való eltávolítása." FORRÁS : TML. Főispáni bizalmas iratok 142/1938. XIII/54 1938. december 31. AZ ALISPÁN JELENTÉSE A BELÜGYMINISZTÉRIUM KÖZBIZTONSÁGI OSZTÁLYÁHOZ A NÉMETORSZÁGBA TÖRTÉNŐ TÖMEGES KIUTAZÁSOKRÓL Az 1938. július 1. napjától kezdődően hivatalomnál útlevél ki­adása iránt előterjesztett kérelmekből arról győződtem meg, hogy a vár­megye németnyelvű lakossága munkavállalás céljából a Német Biroda­lomba igyekszik. Ez a kiutazási láz immár olyan nagy mérvet öltött, hogy ma már nem csak a völgységi járás németajkú lakossága, valamint a béke idején is külföldön munkát kereső és a központi járáshoz tartozó Bátaszék községbeli, ugyancsak németnyelvű lakóink kérnek útlevelet Németországba, hanem a szín magyar lakosság is megindult és ' egyre érkeznek kérelmek német nyelven egyáltalán nem tudók részéről is. A Németországba való kiutazási láz fokozódását mi sem igazolja jobban, mint az a körülmény, hogy az 1938. évi január 1. napjától jú­nius 30. napjáig terjedő idő alatt Németországba 35 egyén kért útlevelet, míg ( 1938. július 1. napjától 1938. december 17. napjáig már 523. Az 1938. december 17. napjától december 28. napjáig terjedő idő alatt pe­dig ,'252 egyén terjesztett elő kérelmet a Német Birodalom területére szóló útlevél kiadása iránt. Ez az útlevélforgalom a múlttal szemben nagy mérvű emelke­dést jelent, ellenére annak, hogy minden egyes kiutazni szándékozó féltől az esetleges hazaszállítási költségek biztosítására az általa tetszés szerint választott pénzintézetnél 80 pengő óvadék betétként való elhelyezését kívántam meg, hogy e téren előállható bajokat megelőzzem. A kérelmet előterjesztőktől, valamint a községi jegyzőktől szer­zett tájékozódásom szerint a munkavállalás és munkakeresésre kiutazó­kat a hírlapi tudósítások, valamint a már korábban kiutazott és a fa­luba visszatérő barátok, ismerősök biztatása csábítja, mert mint értesül­nek 8—10—12 pengőnek megfelelő napi keresethez juthat egy napszá­mos munkásember Németországban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom