Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve III. (Szekszárd, 1990)

A tagosítás megoldása évtizedek régi bajait gyógyítja meg. Kiküszöböli a sok hiábavaló munkát és az ebből előálló veszteséget, úgyhogy a kisgazda, aki nem kénytelen 10—100 darabból álló földrészecskéken gazdálkodni, fokozni tudja a maga gazdálkodása eredményét. Ezeket az eredményeket egy kézlegyintéssel elintézni nem lehet, miként azt az ellenzék teszi, hiszen aki komolyan gondolkodik, beláthatja, hogy mindezt csak fokozottabb előkészítéssel lehet megcsinálni. Ezekre a reformokra pedig azért van szükség, hogy a polgári osztályokban és a kisgazda osztályokban kifejlődjék az osztályöntudatosság, melylyel mindig belássa, hogy ez a szervezkedés a saját létének a kérdése. Sajnálatos, hogy e szervezkedés ellen a polgári pártok részéről alaptalan támadások hangzanak el. Pedig ezek a pártok maguk is tudják, hogy ennek a szervezkedésnek a célja az ország nemzeti életének biztosítása. Diktatórikus törekvésekkel gyanúsítják a kormányelnököt. Elfelejtik azonban, hogy a diktatúra nem egy embertől függ, mert annak bevezetéséhez szava van a törvényhozásnak és magának a pártnak is, amelynek minden egyes tagját az ezeréves hagyományokhoz való ragaszkodás hatja át. Ez a gyanúsítás egyébként sértés a legfelsőbb faktorral, a Kormányzóval szemben is, aki nélkül nem lehetne diktatúrát csinálni. Már pedig köztudomású, hogy Őfőméltósága szigorúan ragaszkodik mindenhez, ami ennek az ezeresztendős országnak az alkotmányos életét biztosítja, így tehát a diktatúrára vonatkozó törekvések nála soha meghallgatásra nem találnának. Dr. Pesthy Pál végül kérte a megyei pártvezetőséget, hogy lelkesedéssel adja oda erejét és munkáját az ország vezetéséhez és a nemzet életét, és az ország boldogulását, feltámadását célzó törekvésekhez. A MEGYEI VÁLASZTMÁNY MEGALAKÍTÁSA Dr. Pesthy Pálnak óriási tetszést aratott nagyhatású beszéde után megalakították a vármegyei pártválasztmányt, amelynek tagjai a Nemzeti Egység Pártjához tartozó felsőházi és képviselőházi tagok, továbbá a választó kerületek pártelnökei, a kerületekből 10—10, azonkívül Szekszárdról 10 tag. Dr. Zsigmond Ferenc. Szekszárd megyei városi pártelnök a vármegyei választmány tagjainak megválasztása után javasolta, hogy tekintettel arra. hogy a vármegyei választmány — a rendkívüli ülésektől eltekintve — évenként csak kétszer jön össze, az állandó pártpolitikai kérdések intézésére a vármegyei választmánynak egy szűkebb körű intéző bizottságát alakítsák meg. A javaslat általános helyesléssel találkozott. Hozzászólt a kérdéshez dr. Nemes József és javasolta, hogy az intézőbizottságba Szekszárd megyei város és a választókerületek a kerületi elnökök, kerületi titkárt és két-két tagot küldjenek. Ifj. Schatz József tamási kerületi elnök szintén értékes tanácsokat adott a szervezkedéshez. Vármegyei elnök e fenti javaslatokat elfogadásra ajánlotta és a maga részéről javasolta, hogy az intézőbizottságba a párt törvényhozási tagjai is helyet foglaljanak. Felkérte az egyes kerületeket, hogy az inté-