Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve III. (Szekszárd, 1990)

nélküli község kérelmét meghallgatni és télre bennünket munkához és egy kis téli kenyérkeresethez juttatni." Az alispán természetesen nem tudott segíteni a mözsieken sem. A pénzügyi keret jobbára csak a napszámbérek kifizetésére volt elegendő, arra nem volt lehetőség, hogy előrehozzanak beruházásokat. A MEGYE MUNKÁSMOZGALMÁRÓL ÉS TÁRSADALMI BÁZISÁRÓL A válság éveiben felerősödött munkásmozgalom hatásaként Tolna megyében folytatódott az illegális szervezkedés. 1934 kora tavaszán a medinai olvasókörben és néhány családi házban, valamint Kölesden olyan újságcikkek voltak forgalomban, amelyeknek olvasásáért a bíróságok több hónapi börtönbüntetést szabtak ki. A Kanadai Magyar Munkás című lap 1933. és 1934. évi lappéldányairól van szó. Hogyan kerültek a kanadai újságok Medinára, Szedresre és Kölesdre? Évekkel korábban négy személy: Tóth István, Fodor István, Parragh Sándor medinai és Bátai József kölesdi földművesek — a jobb élet reményében — kivándoroltak Amerikába és Kanadában telepedtek le. De mert nem tudott megbarátkozni az új körülményekkel, Parragh Sándor és Bátai József visszajött. A kapcsolat a négy személy között azonban megmaradt, és a Kanadában maradottak esetenként újságokat küldtek Medinára. A csendőrség széles körű nyomozást folytatott. 1934. május l-re elkészült a vádirat. 1935. február 18-án Pécsett megszületett az ítélet. Valamennyi vádlottat bűnösnek találta a bíróság az 1921. III. tc. megsértésében, azaz, az állam és társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatására irányuló vétség bűntettében, és emiatt több hónapi börtönbüntetést szabott ki. Az ellenforradalmi rendszer időszakában legjelentősebb Tolna megyei munkásszervezkedése Tamásiban és Ozorán volt. A szervezkedés kezdetét pontosan nem ismerjük, noha az 1935. november 25-én ítélkező pécsi törvényszék kimondotta, hogy Ozorán 1929-ben, Tamásiban pedig 1930-ban vette kezdetét az illegális kommunista mozgalom. E kategorikus megállapítás ellenére az ítélkező törvényszék is kénytelen volt az 1929-es esztendőt megelőző időkből is tényeket felsorolni, a mozgalom létét bizonyítandó, A pécsi törvényszék a két község mozgalmának egymásra találásáról a többi között a következőket állapította meg: ,,A tiltott szervezkedésben Miklós István vádlott, mint a budapesti Vági-féle kommunista párttal összeköttetésben állott egyén Ozorán indította meg a kommunista mozgalmat. Mayer Kálmán pedig Wolf László útján külföldi kommunista szervezetek megbízásából Tamásiban indította meg a kommunista mozgalmat, amely két különálló mozgalom egységes szervezkedéssé alakult át 1935 tavaszán." A periratban szereplő „egységes szervezkedés" valójában új párt alakítását jelentette. E párt neve: Független Szociáldemokrata Párt. Ez a párt legálisan működő szervezet volt. Miért került sor a két szervezet közeledésére, s miért alakítottak közösen új pártot a tamásiak és az ozoraiak? Mindkét szervezetnél elégedetlenek voltak az MSZDP hivatalos politikájával. Tettrekészebb, aktí26* 403