Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve III. (Szekszárd, 1990)

3. Az adóztatási rendszer további reformját és az egyszerűsítést a kis agrár egzisztenciák nagyobb kímélése irányában. A szőlők földadójának mérséklését és a forgalmi adónál a fázisrendszernek egész vonalon való bevezetését. A söradó felemelését, a borfogyasztási adó eltörlését és a községek megfelelő kárpótlását ezen adó helyett. A falusi szeszfőzdék átalányozás melletti, továbbá mezőgazdasági szeszgyáraknak gazdaérdekeltségek részére való engedélyezését. Kéri a hegyközségi törvény költséges rendelkezéseinek felfüggesztését. 4. A földbirtokreform mielőbbi végleges megoldását, a megváltásnak megkönnyítése útján. A vagyonváltsági földek megváltására, illetve bérletére vonatkozó rendeletek egyhítését. 5. A mezőgazdasági hitelkérdés megoldását hosszúlejáratú olcsó kölcsönök biztosításával. 6. A nem halasztható szociális kérdések sürgős megoldását. Ezek közé tartozik a hadikölcsön-tulajdonosok, a hadirokkantak, a hadiözvegyek és árvák kártalanításainak kérdése. A vitézségi érdemdíj újbóli utalványozását. 7. Kéri az államháztartásban a legnagyobb fokú takarékosság elveinek keresztülvitelét. 8. Általában a vidék és a falu érdekeinek nagyobb felkarolását, A falu közönsége ma is távol tartja magát a lelketlen izgatóktól, azonban egyidejűleg hangosan követeli a fokozottabb és azonnali támogatást a falusi lakosság politikai, gazdasági, kulturális és társadalmi kérdéseiben. Ennek a határozatnak a kormányhoz való juttatására a gazdagyűlés Pesthy Pál Őexcellenciáját, a Keresztény Kisgazda, Földmíves és Polgári Párt országos elnökét kéri fel. FORRÁS: Tolnamegyei Újság, 1930. április 16. 2. old. MEGJEGYZÉS : a gyűlés április 12-án volt. XII/8 1930. június 5. SZÉKELY JÓZSEF VESZPRÉMI DETEKTÍV JELENTÉSE TOLNA MEGYE ÉSZAKNYUGATI RÉSZÉNEK POLITIKAI HELYZETÉRŐL Simontornya : Bőrgyára van, 420 munkással dolgozik, akik 1923-ig tagjai voltak, mint szervezett munkások a szoc. dem. pártnak. A főjegyző azon fáradozott, hogy ezen munkások szervezettségét valahogy megszüntesse, amire alkalom nyílt a munkásság által rendezett sztrájk alkalmával Főjegyző a gyár igazgatójával úgy tárgyalta meg, hogy kötelezővé tette a gyár igazgatósága a munkásságnak, hogy csak akkor veszi vissza őket, ha a pártszervezetből kilépnek. 10—12 ember kivételével a munkásság a pártból ki is lépett, s azóta a főjegyző a gyár vezetőségével egye-