Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve III. (Szekszárd, 1990)

Az 1931. évi országgyűlési választásnak voltak utózengéi Tolna megyében is, A dombóvári választókerületben, mint arról fentebb szó volt, Pallavicini őrgróf megsemmisítő vereséget mért a hivatalos je­löltre. Pallavicini oldalán álltak a papok is. A vereséget nehezen viselte el a kormánypárti megyei közigazgatás. Amikor kiderült a hivatalos je­lölt veresége, a közigazgatási apparátus megtorló intézkedéseket foga­natosított az ellenzékre szavazókkal szemben — legalább is így értékelte a helyzetet a dombóvári esperesi kerület papsága 1931. október 7-én Szakcson megtartott értekezleten. A rendes évi közgyűlés .indítványok" című napirendjében elítélőleg nyilatkoztak a papok a főszolgabírói és a csendőri terrorról. ,,A• szolgabírói hivatal a csendőrség felhasználásával nyugtala­nítja a község lakóit, főleg Kocsolán, Nakon, Szakcson és Gyulajon, és mindig csak azon embereknél találnak kifogásolni valót, akik őrgróf Pallavicini Györgyre adták szavazatukat" — olvasható az ülésről fel­vett jegyzőkönyvben. A konflikust az alispán 1932 elején véghatározattar zárta lé, te­kintve, hogy .,a kényes ügy kölcsönös megértéssel és indulattal békésen elintéztetett".' STATÁRIUM ÉS A NEMZETI MUNKAVÉDELEM BIZTONSÁGI INTÉZKEDÉSEI 1931. szeptember 13-án Matuska Szilveszter végrehajtotta a bia­torbágyi provokatív vasúti robbantást, amely jó alkalmat adott a hata­lomnak a statáriális bíráskodás bevezetésére, a kommunisták és más bal­oldali személyek elleni intézkedések foganatosítására (Sállal és Fürst kivégzésére), és egyéb, a tömegek érzelmeire ható hisztérikus rendelke­zések bevezetésére. A megyét. átszelő vasútvonalak mellett a „Nemzeti munkavéde­lem" embereinek 3—4 fős csoportjai őrizték a vasút és a hidak legsebez­hetőbb pontjait. így például rendszeres ellenőrzést hajtottak végre és őrséget állítottak fel a baja—bátaszéki Duna-hídnál, az ebben a térség­ben lévő ártéri hidaknál; a bátaszék—dombóvári vonalon a mőcsényi alagútnál, a csikóstöttösi csatornahídnál; a Sárbogárd—-szekszárdi vona­lon a palánki Sió-hídnál; a Sárbogárd—Magyarboly vonalon a simon­tornyai, a tolnanémedi, a döbröközi és az újdombóvári Sió-, illetve a Kapos-hidaknál. ... •• . A Tolríamegyéi Üjság november 28-i tudósításából megtudhatjuk, hogy „Az őrségek éjjel-nappal a helyszínen tartózkodnak, nemzetiszínű karszalaggal, polgári ruhában, fegyveresen tesznek szolgálatot és el Van­nak jelzőzászlókkal és" lámpákkal ís látva, hogy szükség esetén a vo­natot megállítsák." A lap december 2-1 számában olvashatjuk, hogy a Nemzeti Munkavédelem megszüntette a vasutak őrzését. (Az őrségeket szeptem­bre 16-án állították fel és november 30-án. szüntették meg.) .. . .

Next

/
Oldalképek
Tartalom