Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve III. (Szekszárd, 1990)
A megyei sajtó az első érdemi választási hírt csak május 27-én „Jelölések" címmel közölte. Az ezt követő hírek, tudósítások főleg az esélyek latolgatásával foglalkoztak. Május 30-án közölték a kormánypárt hivatalos jelöltjeinek listáját. Eszerint a gyönki választókerületben: dr. Pesthy Pál, a bonyhádi választókerületben: dr. Gratz Gusztáv, a szekszárdi választckerüleben: dr. Örffy Imre, a dombóvári választókerületben: dr. Éri Márton, a tolnai választókerületben: dr. Klein Antal, a tamási választókerületben: dr. Dencz Ákos, a dunaföldvári kerületben: dr. Kovács Sebestyén Endre indult. Június 17-én a Tolnameg3*ei Újság „Az egész vármegyében győz az Egységes Párt" címmel közölt több oldalra terjedő tudósítást a választási gyűlésekről, a jelölteknek a választási körzetekben végzett munkájáról. Nem tartogatott igazán a választás napja sem különösebb meglepetéseket, Dr. Pesthy Pálnak, dr. Gratz Gusztávnak és dr. Klein Antalnak még ellenfele sem volt, s így már egy héttel a választások előtt tudott volt biztos győzelmük a gyönki, a bonyhádi és a tolnai kerületben. A szekszárdi választókerületben dr. Örffy Imre 5790 szavazattal nyerte el a mandátumot dr. Dulin Jenővel és Klósz Tamással szemben. Nem volt veszélyben a tamási választókerületben a hivatalos jelölt, dr. Dencz Ákos mandátuma sem, noha két ellenféllel vette fel a küzdelmet (Kurucz István és Vass Gyula). A Nemzeti Egység Pártjának várakozásával ellentétben az ellenzéki dr. Téglássy Béla magabiztos győzelmet aratott az esélyesnek kikiáltott dr. Kovács Sebestyén Endrével szemben. Ugyancsak balul ütött ki a dombóvári kerületben a választás a hivatalos jelölt Kállay Miklós kereskedelmi államtitkár számára, mert az ellenzéki Pallavicini György őrgróf kiütéses győzelmet aratott felette. A választások az országban — korabeli értékelések szerint — megerősítették Bethlen István miniszertelnök politikáját. A baloldal és általában az ellenzék manipulációval vádolta a kormányt. Ezekre mintegy válaszul, a Tolnamegyei Újság adta meg a feleletet: „Lehet egyes kerületekben a hangulatot hatósági beavatkozással irányítani — írta a lap az 1932. július 4-i vezércikkében —, és a választás eredményét eldönteni, de talán mégis nagy kacérkodás az igazsággal azt állítani, hogy az ország egész hangulatát az ily irányítások, illetőleg beavatkozások teremtették meg." A lap a vezércikkében nem mehetett el a tényleges visszásságok mellett. így írt: „Annyi erkölcsi romlottság, az emberiség oly nagyfokú süllyedése volt észlelhető a legutóbbi választásnál, hogy ezt a mai választási eljárást változatlanul fenntartani nem lehet, mert mindkevesebb lesz azoknak a száma, akik értelemmel és igazságérzettel vesznek részt a harcban, de mind nagyobb azoké, akiknek lelkületéből egy-egy választás az erkölcsi lesüllyedésnek hatalmas áramlatát váltja ki, ez pedig nem kormányférfiak bukását eredményezné csak, hanem az egész magyar nemzetnek elpusztulását is."