Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve III. (Szekszárd, 1990)

tett Fájsz irányában, betonhíd is készült, Tolna irányában is fejlesztette a közutat. Sárszentlőrinc és Űzd-Borjád esetében a Sió-híd építését említhetjük. Tamási két hidat épített, 3 utcát köveztetett ki. Regöly a vasúti megállóhoz épített ki utat. Bátaszéknek mindig gondja volt a Bátaszék—Baja közötti útszakasszal. Ezúttal erre fordította anyagi eszközeinek többségét, de Véméd irányában is befejezték az 1200 méteres útszakasz építését. Tolnának is volt még számottevő útépítési feladata. Építtetett tehát Dombori, és Bogyiszló irányában, és sok pénzt fektetett a budapest—eszéki út tolnai szakszának korszerűsítésére is. Gerjen elsősorban a belterületét rendezte: az utcákat csatornázták és átereszeket építtettek. Az út- és hídépítő községek között találjuk még Docset, Medinát, Gyönköt, Murgát, Kalaznót, Iregszemcsét, Majsamiklósvárat, Nagydorogot, Mórágyot, Tengődöt, Felsőnyéket, Bonyhádvarasdot, Szemcsédet, Szakályt, Pincehelyt, Êrtényt, Bonyhádot, Nagymányokot és Váralját. A táblázat adatai szerint számos községben foglalkoztak a középületek építésével, tatarozásával. Iskolát építettek a döbrögköziek, a decsiek, a paksiak, az alsónyékiek, a bátaszékiek, a medinaiak, a szedresiek, a tolnaiak és a cikóiak. Az iskolákat általában két-két tanteremmel építették, de például Pakson 3 tanterem épült. Több községben gondoskodtak a pedagógusokról is, és számukra lakást építettek. így készült el a tanítói lakás Pakson, Györkönyben, Bátaszéken, Gyönkön, Bedegen és Cikón. Egyik-másik helyen két lakás is épült. Középület címszó alá sorolták az Izményben és Aparon épített községi kocsmákat, a bonyhádvarasdi pásztorházat és az istállót. Több helyen épült községháza (Gyönkön, Szárazdon, Cikón, Szálkán), járásbíróság (Tamásiban és Bonyhádon), jegyzői lakás (Gyönkön, Szárazdon, Nagyszékelyben). A kimutatás szerint több helyen is szükségessé vált vágóhíd és mészárszék építése (Alsónána, Bogyiszló, Felsőnyék, Simontornya). Ebben a rovatban kapott helyet a decsi templom, a medinai „népház", a tengelici közművelődési egyesület székháza, a templom javítása és a paplak elkészítése, továbbá a pálfai óvoda, a felsőnyéki tűzoltószertár, a tengődi hullaház megépítése, a kányái templom javítása, az ozorai községháza, valamint a kányái körorvosi lakás melléképületeinek elkészítése. A bonyhádiak felsorolhatták még a hordó jelző- és -hitelesítő hivatali és a gyepmesteri épületet, az árubódék és kismérlegház elkészítését. Gyönk pedig egy cédulaházzal lett gazdagabb. A tamásiak titoktartóbbak voltak, ők csak annyit árultak el, hogy felépítettek két középületet és másik hármat tataroztak. A táblázatban külön szerepeltették a csatornázást és a víziutak építését, karbantartását. A megyében mindenekelőtt a Koppány folyó okozott gondot, emiatt Tamásiban, Majsamiklósvárott, Nagykónyiban és Koppányszántón erre fordítottak több figyelmet. Több községben a határárok rendezésére használták fel a pénzt. A bogyiszlói elöljáróság 7 km-es csatornát építtetett azért, hogy a Holt Duna vizének apasztását elérje. Emellett még öt km-nyi vízelnyelő csatornát is készíttetett. Említsük még meg Dombóvárt, ahol 18 utca árkolása fejeződött be közmunka gyanánt. 22* 339