Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve III. (Szekszárd, 1990)

tett Fájsz irányában, betonhíd is készült, Tolna irányában is fejlesz­tette a közutat. Sárszentlőrinc és Űzd-Borjád esetében a Sió-híd építését említhetjük. Tamási két hidat épített, 3 utcát köveztetett ki. Regöly a vasúti megállóhoz épített ki utat. Bátaszéknek mindig gondja volt a Bátaszék—Baja közötti útszakasszal. Ezúttal erre fordította anyagi esz­közeinek többségét, de Véméd irányában is befejezték az 1200 méteres útszakasz építését. Tolnának is volt még számottevő útépítési feladata. Építtetett tehát Dombori, és Bogyiszló irányában, és sok pénzt fektetett a budapest—eszéki út tolnai szakszának korszerűsítésére is. Gerjen el­sősorban a belterületét rendezte: az utcákat csatornázták és átereszeket építtettek. Az út- és hídépítő községek között találjuk még Docset, Me­dinát, Gyönköt, Murgát, Kalaznót, Iregszemcsét, Majsamiklósvárat, Nagydorogot, Mórágyot, Tengődöt, Felsőnyéket, Bonyhádvarasdot, Szemcsédet, Szakályt, Pincehelyt, Êrtényt, Bonyhádot, Nagymányokot és Váralját. A táblázat adatai szerint számos községben foglalkoztak a köz­épületek építésével, tatarozásával. Iskolát építettek a döbrögköziek, a decsiek, a paksiak, az alsónyékiek, a bátaszékiek, a medinaiak, a szed­resiek, a tolnaiak és a cikóiak. Az iskolákat általában két-két tanterem­mel építették, de például Pakson 3 tanterem épült. Több községben gondoskodtak a pedagógusokról is, és számukra lakást építettek. így készült el a tanítói lakás Pakson, Györkönyben, Bátaszéken, Gyönkön, Bedegen és Cikón. Egyik-másik helyen két lakás is épült. Középület címszó alá sorolták az Izményben és Aparon épített községi kocsmákat, a bonyhádvarasdi pásztorházat és az istállót. Több helyen épült köz­ségháza (Gyönkön, Szárazdon, Cikón, Szálkán), járásbíróság (Tamásiban és Bonyhádon), jegyzői lakás (Gyönkön, Szárazdon, Nagyszékelyben). A kimutatás szerint több helyen is szükségessé vált vágóhíd és mészárszék építése (Alsónána, Bogyiszló, Felsőnyék, Simontornya). Ebben a rovatban kapott helyet a decsi templom, a medinai „népház", a tengelici közmű­velődési egyesület székháza, a templom javítása és a paplak elkészítése, továbbá a pálfai óvoda, a felsőnyéki tűzoltószertár, a tengődi hullaház megépítése, a kányái templom javítása, az ozorai községháza, valamint a kányái körorvosi lakás melléképületeinek elkészítése. A bonyhádiak felsorolhatták még a hordó jelző- és -hitelesítő hivatali és a gyepmesteri épületet, az árubódék és kismérlegház elkészítését. Gyönk pedig egy cédulaházzal lett gazdagabb. A tamásiak titoktartóbbak voltak, ők csak annyit árultak el, hogy felépítettek két középületet és másik hármat ta­taroztak. A táblázatban külön szerepeltették a csatornázást és a víziutak építését, karbantartását. A megyében mindenekelőtt a Koppány folyó okozott gondot, emiatt Tamásiban, Majsamiklósvárott, Nagykónyiban és Koppányszántón erre fordítottak több figyelmet. Több községben a ha­tárárok rendezésére használták fel a pénzt. A bogyiszlói elöljáróság 7 km-es csatornát építtetett azért, hogy a Holt Duna vizének apasztását elérje. Emellett még öt km-nyi vízelnyelő csatornát is készíttetett. Említ­sük még meg Dombóvárt, ahol 18 utca árkolása fejeződött be közmunka gyanánt. 22* 339

Next

/
Oldalképek
Tartalom