Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve III. (Szekszárd, 1990)

Az események június 19-én kezdődtek Madocsa—Bölcske térségében, majd Dunaföldvárott, Dunakömlődön, Pakson folytatódtak a zavargások. A lázadás leverésére Szekszárdról kivezényelt vörösőregység csaknem teljesen szétoszlott, s így már semmi sem álta útját a déli irányba előretörő fehéreknek. Dunaszentgyörgy, Gerjen, Fadd, Tolna és Mözs ellenállás nélkül került a kezükbe. Az eseményeknek több halálos áldozata volt mindkét oldalon. Június 23-án érték el a fehérek a megyeszékhely határát. A hír vétele után az ott állomásozó vörösőregységeket és a szervezett fiatalokat Cséby József irányításával felfegyverezték, s a városba vezető utakat lezárták. A várost támadó és a védők előretolt egységei között 23-án este 10 óra körül kezdődött a fegyveres összecsapás. A védők az első lövések után visszavonultak a Séd patakhoz, ahol eldőlt a csata sorsa is. A „hármashídi csata" néven ismert eseményekben a tanácshatalom erői diadalmaskodtak. Az események végkifejletét meg nem várva, a megyei intéző bizottság tagjai elhagyták a várost és Bonyhád felé menekültek. Szekszárdon ideiglenes megyei direktórium alakult, amely értékek eltulajdonításával vádolta a menekülőket, s elfogató parancsot adott ki ellenük. Az ideiglenes intéző bizottság jórészt azokból a személyekből alakult, akik a. korábbi időszakban lemondásaikkal igyekeztek elhatárolni magukat a Soós Sándor vezette direktóriumtól. Június végén a budapesti forradalmi szervek, tekintve, hogy a menekülők bűncselekményt nem követtek el, az intéző bizottságot visszahelyezték eredeti funkciójába. A júniusi ellenforradalom által érintett terület pacifikálására Budapestről kapott segítséget a megye. Az egykori periratok tanúsága szerint a MÉMOSZ tagjaiból, a 32. számú úgynevezett székely, és a nemzetközi ezredek egy századából alakult, katonailag jól felszerelt mintegy 1500 főnyi sereg verte szét véglegesen az ellenforradalmi csoportosulásokat és vetett ki a lázadó községek tehetősebb lakóira hadisarcot. Az ideérkezett munkásosztag vezetője Krammer Sándor volt. A fenti eseményekkel egyidőben Pakson folyami csata zajlott le a Budapesten fellázadt és délre menekülő folyami flotta, valamint a proletárhatalomhoz hű hajók között. Az összecsapásban a „Munka" nevű hajó találatot kapott és partközeiben elsüllyedt. A menekülő hajók egyike a Paks alatti folyamszakaszon lévő aknazáron felrobbant és elsüllyedt. * Az ellenforradalmi lázadás leverését követően, júliusban a békés, alkotó munka jellemezte a megye életét. Megkezdődött a gabona aratása, az üzemekben, hivatalokban, a közélet más területein zavartalan volt a munka. Ezt az alkotó tevékenységet szakította meg a burzsoá ellenforradalom, amelynek eredményeként felszámolták a munkáshatalmat. Augusztus 3-án a megyei intéző bizottság még a proletárhatalom rende-