Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve III. (Szekszárd, 1990)

kéri a magyar kir. kormányt, az adóterhek enyhítésére, az adóknak a mainál sokkal igazságosabb és arányosabb megállapítására s arra, hogy az iparosok és kereskedők képviselői ne csak részt vehessenek az adó­kivetési munkálatokban, hanem ezek észrevételei, javaslatai a legmesz­szebbmenőkig figyelembe is vétessenek; továbbá kéri az iparos és ke­reskedő adóvallomásainak figyelembe vételét, s azt, hogy az adófelszó­lamlási bizottságokban lehetőleg minden iparág képviselői helyet nyer­jenek. Kívánja az általános forgalmi adónak olyan reformját, hogy min­den cikk, termék és termény csak egyszer adóztassék, hogy az iparos és kereskedőnek a forgalmi adóvá] dolga egyáltalán ne legyen. A közgyűlés tiltakozik a forgalmi adó kivetésszerű kötelező átalányozása ellen, tilta­kozik a fényűzési adó kulcsának emelése, a fényűzési tárgyak listájának kibővítése ellen, kérve, hogy az osztrák példa alapján az általános for­galmi adóval együttesen, a két adónem egybeolvasztása útján oldassék meg. Felkéri az iparos és kereskedő társadalom a kormányt, hogy a mai bonyolult adózási rendszer helyett egy könnyen áttekinthető és olcsób­ban adminisztrálható adózási rendszert léptessen életbe. A határozati javaslatot a közgyűlés elfogadta. Kimondotta to­vábbá a közgyűlés, hogy a kézműves és kisiparosság mostoha helyzeté­nek orvoslása érdekében szükségesnek tartja, hogy a kormány a kis­ipari és kereskedői hitelakció kereteit kibővítse, s a hitelt olcsóbbá te­gye; az ingatlannal nem rendelkező iparosság hiteligényeinek kielégí­tésére a laistromos zálogjog intézményét a legsürgősebben vezesse be; a balesetbiztosítás és betegsegélyzés reformját a legsürgősebben hajtsa végre, a megdöbbentő mérvben elharapódzott kontárkodást gátolja meg, hajtassék végre a legszigorúbban a belügyminiszternek a hatósági üze­mek megszüntetése érdekében kibocsátott rendelete, a fennmaradó ha­tósági üzemek is tiltassanak el attól, hogy a legszigorúbban vett házi ellátás kereteit túllépjék, végre a kereskedelemügyi miniszter a legsür­gősebben indítson tárgyalást a vallás- és közoktatásügyi miniszterrel a tanonciskolái órabeosztás (tanulási idő) olyan megállapítása céljából, hogy a tanoncoktatás délután 5 óra előtt ne kezdődjék. Végre kimondta a köz­gyűlés, hogy a magyar kézműves és kisiparosságnak parlamenti kép­viseletét szükségesnek tartja és evégből felkéri a kormányt, hogy a je­lenleg tárgyalás alatt levő választójogi törvényt úgy alkossa meg, hogy a kézműves- és kisiparosság részére számarányos képviseletet biztosítson. FORRÁS: TML. Tolnamegyei Újság, 1925. július 4. (Tüntető gyűlés Pakson.) XI/61 1925. november 4. AZ ALISPÁN LEIRATA VALAMENNYI FŐSZOLGABÍRÓHOZ ÉS KÖZSÉGI ELÖLJÁRÓSÁGHOZ A LEVENTÉKNEK AZ ISTENTISZTELETEN VALÓ KÖTELEZŐ MEGJELENÉSÉRŐL Az 1921. évi 53. törvénycikk 1. § határozottan kimondja, hogy a testnevelésnek feladata a lelki és testi erő kifejlesztése és gyarapítása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom