Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve III. (Szekszárd, 1990)

A zombai plébániát a magyar ,,Döry" család alapította. A plébániához 3 szomszéd falu és 14 puszta tartozik. Zomba községben a hívők száma: magyar 980 család, német pedig 1 100 család. A beszerzett adatok szerint a viszály a magyarok és németek között már 150 év óta fennáll, illetve ilyen múlttal bír, mivel mindig a németek akartak a magyarok rovására a templomban több jogot maguknak vindikálni. 1923. december 8-án a viszály a magyarok és németek között a templomi elhelyezkedés miatt tört ki, ugyanis 150 éves jogszokás szerint a templomi elhelyezkedés a magyarok és a németek között úgy oszlik meg, hogy az első 6 padban magyarok, míg az azok utáni padokban németek foglalnak helyet. A hat első pad közötti helyiség magyar menyecskéknc?k van fenntartva (állóhely), szintén régi szokás szerint, A fenti napon a német menyecskék önkényesen kiszorították helyükből a magyar menyecskéket. Másnap, illetve 9-én reggel Kün Lapos plébánost értesítette egyik hívője, hogy aznap a németség teljes erővel fog felvonulni a templomba és a szándékuk az, hogy a magyarokat onnan kiverjék. Kün plébános nyomban értesítette a csendőrparancsnokot a készülő merényletről, s így 3 csendőr oldalfegyverrel felszerelve szintén elment a misére, s várta az eseményeket. Mikor a hívők a templomban helyeiket igyekeztek elfoglalni, a magyar menyecs_ kék már a 6 első pad között elhelyezkedtek, a német menyecskék megismételték az előző napi erőszakosságot és a magyar menyecskéket erőszakkal el akarták távolítani a fentjelzett helyükről. Ezen erőszakosságokban a német menyecskéket a német férfiak is támogatni igyekeztek. A csendőrség nyomban intézkedett a templomban, hogy megakadályozza azt, hogy nagyobb botrány legyen a templomban. Kün plébános, ki az oltártól figyelte az eseményeket, odarohant a hat első pad közé és figyelmeztette a hívőket (rendbontókat), hogy jól gondolják meg mit csinálnak, mert rettenetes következményei lehetnek ezen önkényes eljárásnak, mire előbb a magyar hívek, míg utánuk a német hívek a templomból kivonultak. Kün plébános állítása szerint németek fel lehettek szerelve ütőszerszámokkal mert ahogy ő végig nézte a németeket, azoknak zsebei ki voltak dudorodva. A magyarok ahogy a templomból kivonultak mindjárt a templom előtti téren összegyűltek, s a németek mindjárt nevezettek felé tartottak, s nagyon kihívóan viselkedtek, s itt is csak az előzte meg hogy nem veszekedtek össze a magyarokkal, hogy a plébános és a csendőrség ismét felszólította nevezetteket a szétoszlásra. December 16-án már csak a magyarok mentek a templomba, s a németek egészen elmaradtak, annyira hogy még a mai napig sem megy egyetlen német sem a templomba. Tisztelettel jelentem, hogy a december 9-én lefolyt botrány miatt a zombai csendőrőrs 18 egyén ellen indította meg az eljárást, kiknek az ügye a bonyhádi járásbíróságon van. December 8-án d. u. 4 órakor Fink Flórián zombai lakos kissé ittas állapotban Pintér János vendéglőjében Újvári Istvánnal vitatkozott a templomi szertartáson, s azt a kijelentést tette, ha nem lesz ugy a templomban, mintahogy azt ők, németek, akarják, ugy birkaólat csinálnak a templomból és ő maga lesz az, aki szalmát visz a templomba és felgyújtja a templomot. Mikor ezen Újvári megbotránkozott, mérgesen azt kiáltotta Fink, hogy le vagytok sz. . . . magyarok. Fink ezek után éltette a németeket, s azt kiabálta, hogy nemsokára úgyis itt németek fognak uralkodni, ők lesznek az urak. Fink ellen a csendőrség az eljárást megindította, s megállapítottam, hogy nevezettnek az ügye is a bonyhádi járásbíróságnál van folyamatban. Tisztelettel jelentem, hogy a nyomozás során megállapítottam, hogy Steyer György nemzetiségi kisebbségi államtitkárral Kutkafelvy Miklós nyug. államtitkárral és Breuer György nemzetiségi kisebbségi államtitkárral a zombai németek állandó összeköttetést tartanak fenn. Kutkafelvy ny. államtitkár január 14-én lenn volt Zombán és ott Wenk György német embernél volt megszállva. Odajövetelének célja a nyomozás során nem volt megállapítható. Steyer György a múlt nyár folyamán volt lenn Zombán. Tisztelettel jelentem, hogy a nyomozás során megállapítottam, hogy a zombai viszálykodásokra a német lakosságot Wenk Antal másodbíró, Wenk György, aki Amerikából jött haza, März József (Angelina), ki szintén Amerikából jött haza, Wiedemann József és Krummer Mátyás zombai lakosok izgatták fel. Erre tanuk Kün Lajos plébános, Steib Mihály jegyző és Takács Mihály községi bíró, nevezettek határozottan állítják, hogy a fent felsoroltak hol egyik, hol másik lakásán összejönnek és ezek izgatják a német lakosság ügyét, hetenként fel szoktak utazni Pestre és a jelentésemben felsorolt államtitkároktól tanácsokat kérnek. Tisztelettel jelentem, hogy a nyomozás során megállapítottam, hogy a fentnevezett zombai egyének kezdeményezésére Zombán a német lakosság között több mint 70 m/m búzát gyűjtöttek össze arra a célra, hogy annak az árából ügyük mellett propagandát csináljanak. A buza egy része März József (Angelina)-nál van elraktározva, míg a másik része Mansznál, ki a Paradicsom utcában lakik, van elhelyezve. Tisztelettel jelentem, hogy a Hrossy századostól beszerzett adatok szerint a zombai németek eddig több mint 4 vaggon gabonát gyűjtöttek a fenti célra össze. Tisztelettel jelentem, hogy Zomba és az egész környékbeli német lakosság naponta megkapja több száz példányban az úgynevezett „Sonntagsblatt" és a ,,

Landespost című újságokat, s ezek is hozzájárulnak a lakosság állandó izgalomban tartásához. Végül legyen szabad jelentenem, hogy a zombai eset 150 év óta valahányszor a plébános személyében változás állott be, mindig megismétlődött valamilyen formában, de soha ilyen szélsőséges végleteket nem mutatott. Kmf. Vajda József detektív Másolat a 13231/1924. VII. res Bm. iktatmányról. FORRÁS: TML. Völgységi járás főszolgabírájának iratai 15. biz/1924. Hiteles másodpéldány. 18 Évszázadokon át 273