Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve III. (Szekszárd, 1990)

úrnak. A választás után nyomban beszüntette a csoport működését, mert hát politikai működést folytatott — az ő levele szerint. Vagyis: „Egysé­geséknek" reájuk nem szavazni politikai működés, reájuk szavazni: üd­vözítő gazdasági és törvényes működés. Mindezen bűnökön fölül van ott egy székháza Szövetségünknek, s ez is bűn, még pedig olyan, amelybe egységesékhez tartozók szeretnének beleesni, ha ez potyára történhet. Márpedig Báttaszéken is szép számmal vannak azok, akik ilyen könnyedén óhajtanak lakáshoz jutni, amit úgy az alispán, valamint az al­ispán végzésére beadott föllebbezésükre adott országos főkapitányi végzés előmozdít. E végzésből válik előttünk ismeretessé, hogy az ország lakos­ságának egyesülési és gyülekezési jogának kezelése legfőbb helyen Ná­dossy országos főkapitány úr kezeiben van, aki fellebbezésünket az aláb­bi végzéssel intézte el a 25604/1913. VIII. b. ügyi szám alatt. „A Magyarországi Építőmunkások Országos Szövetsége báttaszé­ki helyi csoportja működésének fölfüggesztése tárgyában Tolna várme­gye alispánjának 10935/1922. számú határozatának nevezett szövetség által kellő időben benyújtott óvás, helyesen föllebbezés folytán fölül­bírálván, azt. indokainál fogva helybenhagyom. Tekintettel egyben arra, hogy a nevezett helyicsoport alapszabályellenesen politikai működést folytatott és további működésével az állami rendet és Báttaszék község belső nyugalmát és közbékéjét újólag veszélyeztetné, főfelügyeleti jo­gomnál fogva föloszlatom. Erről Alispán urat további megfelelő elvárás végett azzal a fölhívással értesítem, hogy a föloszlatott helyicsoport min­dennemű vagyonát a szövetség budapesti központjának adja át stb." Ez az utasítás akként hajtatik végre, hogy árverést hirdetnek a Szövetség ingó vagyonára, a gondnokot kilakoltatják és a házat a helyi hatalmasság birtokába veszi. Még a magántulajdon szentsége is bliktri, ha a bosszújukat óhajtják kielégíteni és jogi perverzitásukban akarnak kéjelegni. FORRÁS: Építőmunkás 1923. május 15. 2. old. („Egyesülési és gyüleke­zési jog Magyarországon") MEGJEGYZÉS: A bátaszékiek szervezkedésének kezdetéről lásd az 1322. november 23-i doku­mentumot. XI/37 1923. augusztus 18. HÁROM ÉVIG TITKOLTA NÖI MIVOLTÁT CZEGLÉDI MÁRIA, HOGY A FÉRFIAKKAL AZONOS BÉRT KAPHASSON — KÖZLI A TOLNAMEGYEI ÜJSÁG Mindig voltak és vannak beteges hajlamú nők, akik férfi ruhát öltenek ideig-óráig, de olyanról, aki színtiszta egészséges elhatározással tegye ezt meg, még nem igen tud a krónika. Most aztán már ilyenről is tudunk. A modern amazon Czeglédi Mari Zselíczkisfaludi születésű 28 éves leány, három évig élt férfiruhában és teljesített bivalyos szolgá­latot a cseberki pusztán csak azért, hogy — egész konvenciót kaphasson, mert mint fehércseléd csak félkonvenciót kapott volna. Czeglédi Mari

Next

/
Oldalképek
Tartalom