Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve III. (Szekszárd, 1990)
1. Papp István: az 1914. évi nagy budapesti sztrájk egyik különösen agresszív sztrájkvezére. A kommunizmus alatt a szőlőhegyi lakosság között kommunista tanokat hirdetett, s a kommunizmus egyik vezető embere volt. Nevezettet az öcsényi „Hitelszövetkezet'' tisztviselőjének választották, mire Papp István az egyesület vagyonának hűtlen kezelésével, a vagyon egy részét jogtalanul eltulajdonította. 2. Kardos József: az őcsényi kommunista szőlőhegyi munkások egyik vezető embere. 3. ifj. Taba János politikailag absolut megbízhatatlan, a hatóság ellen állandóan izgat. 4. Szemes Dávid: politikai tekintetben megbízhatatlan, a proletárdiktatúra bukása után a nemzeti hadsereg ellen izgatott. Ugyancsak megbízhatatlan emberek, de jelenleg aktív izgatásban nem vesznek részt: Szűcs Ádám, Bertalan István. Borsos Pál. Fent nevezettek szigorú megfigyelése az állami érdek védelme szempontjából nagyon indokolt volna. Decs községben különösen észleltem azt a jelenséget, hogy a vagyonos osztály és a vagyontalan földmunkás osztály a szociáldemokrata aknamunka következtében éles ellentétben áll egymással, amely ellentét kiélesedése egyre aggasztóbb méreteket ölt. Nyomozati adataim szerint az ellentéteket Szerletics János és Átal András szítják, s viselkedéseik nyíltan elárulja, hogy valamelyes — minden valószínűség szerint szoc. demokrata — tendenciák szolgálatában állnak. Szigorú megfigyelés alá volna helyezendő özv. Lukácsi Jánosné, Marácsi Katalin, aki kommunista gondolkodásáról, agresszív nyilatkozataival ismételten bizonyságot tett. A községben az „egyke" rendszere egyre jobban tért hódít, akárcsak Öcsény községben, a népnek valamelyes módon szorgalmazott felvilágosítása felettébb szükséges volna. Nyomozó körutam alatt huzamosabb ideig tartózkodtam Bátaszéken, az ott lévő már-már anarchiába csapó viszonyok megfigyelése végett. A község 3 /V t része iparos és építőmunkás. Mindannyi szervezett szoc. demokrata, szélsőséges kommunista gondolkodással. Az állami rend szempontjából tűrhetetlen jelenségeket a következőkben észleltem, illetve nyomoztam ki: 1. A község lakossága minden hatósági intézkedést negligál, így pld. az ismételten kiadott állategészségügyi rendeleteknek egyáltalán nem engedelmeskedik. 2. Az SHS állam és Németország területére való ki- és visszavándorlást mint teljesen magánügyet kezeli; útlevél nélkül szöknek át és térnek vissza, s űzik azt a visszaélést oly arányokban, hogy pl. körülbelül 300 útlevélkérő volt a községben, s most a minisztériumból jövő értesítést csak elvétve lehet ezek közül egy-egy embernek kikézbesíteni, a többi rövid úton átszökött a határon. (Bizalmas információim szerint Mohács alatt, a Dunán, ahol egy ízben rájuk is lőttek.)