Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve III. (Szekszárd, 1990)
1921. április 9. A TOLNAMEGYEI ÜJSÄG CIKKE A BÖRTÖNI VISZONYOKTÓL TUDATHASADÁST SZENVEDETT SZABÓ ERZSÉBET DUNASZENTGYÖRGYI FORRADALMÁRRÓL • A szovjeturalom alatt tette ismertté a nevét Szabó Erzsébet óvónő, Szabó Kálmán dunaszentgyörgyi kereskedő leánya, akinek a gondolkodását annyira megzavarták a bolsevizmus világbolondító tanai, hogy ő maga is aktív részt kívánt venni az úgynevezett tanácsköztársaság uralmában. Szerepelni kívánt, ö alakította meg a dunaszentgyörgyi direktóriumot és Szekszárdon előadója volt a vármegyei közművelődési bizottságnak. A kommün bukása után eltűnt és 1919 őszén Budapesten fogták el, amikor utcai tüntetést rendezett a bolsevizmus mellett. Nemsokára Szekszárdra szállították és a törvényszék két ügyből kifolyóan izgatásért összesen 7 évi fegyházra ítélte. Mivel az egyik ítélet még nem volt jogerős és még nem lehetett összbüntetést kiszabni, Szabó Erzsébet letartóztatása óta állandóan a szekszárdi ügyészség foglya volt és egy ízben szökni is próbált. Bár a törvényszéki tárgyalásokat megelőző orvosi vizsgálat épelméjűnek deklarálta, a fogságban való viselkedése napról napra gyanúsabb és feltűnőbb lett, úgy, hogy be kellett szállítani a szekszárdi Ferenc-kórház elmeosztályára, mert az elmebaj tünetei mutatkoztak rajta. Őrültsége megállapíttatván, az ügyészség javaslatára az igazságügyminiszter elrendelte, hogy a kórházból szállítsák fel a lipótmezei elmegyógyintézetbe, ahová a csütörtök délutáni vonattal fel is vitték. A szerencsétlen leány családja most azon fáradozik, hogy perújítást eszközöljön ki. FORRÁS: Tolnamegyei Üjság. Szekszárd, 1921. április 9. (Megőrült a fogházban.) • XI/7 1921. május 3. A TANFELÜGYELŐ JELENTÉSE A KÖZIGAZGATÁSI BIZOTTSÁGHOZ AZ ISKOLÁK TANÍTÁSI NYELVÉRŐL A diósberényi róm. kath., a szárazdi, kalaznói és keszőhidegkúti ág. h. ev. iskolákban a tannyelv az 1918. évi decemberben hozott iskolaszéki határozatok folytán német, magyar írás és olvasás tanítással. A keszőhidegkúti ág. h. ev. iskolában azonban a tanítók az írás és olvasáson kívül a beszéd—értelem gyakorlatot, számtant, földrajzot és történelmet magyar nyelven is tanítják. Miután a diósberényi róm. kath., kalaznói és szárazdi ág. h. ev. iskolákban a magyar nyelvi tanítást illetőleg a 209.494/1919. sz. vall. közokt. miniszteri rendelet legminimálisabb követelményeinek sem tet-