Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve III. (Szekszárd, 1990)

1921. március 1. A MEGYEI KATONAI PARANCSNOK KÉRI A FŐISPÁNT, HOGY A LEGKÖZELEBBI MEGYEGYŰLÉSEN SZORGALMAZZA A VITÉZI SZÉK NÉPSZERŰSÍTÉSÉT ÉS A VITÉZI TELKEK FELAJÁNLÁSÁT A vitézi szék 1921. évi február hó 8-án tartott tanácskozásán megállapítást nyert, hogy a vitézi intézmény ügyeinek népszerűsítése és mindennemű kétely eloszlatása a vármegyében igen tevékeny és igen jól megszervezett propagandát kíván. így pl. a falu népe még ma is igen sok helyt tájékozatlan a vitézi intézmény lényegében. Legtöbbnyire nem lát abban egyebet, mint a tetszetős formában örökös katonáskodást. Tolna vármegye területén ebbeli munkáink eddig meddőek maradtak. Ebből az okból kifolyólag kérem Méltóságodat, hogy a legköze­lebbi vármegyei közgyűlésen ezen már is ismét szalmalángnak mutat­kozó aktiót és a Vitézi rend nemes eszméit magáévá téve erélyes és kellő propaganda kifejtése végett szóvá tenni méltóztassék. A vármegye területén eddig csupán Bartal Aurél és özv. Szillas­sy Aladárné voltak azok, kik az első felhívásra hazafias érzésüknek, áldozatkészségüknek és nemes lelküségüknek adtak kifejezést. Amely eredmény a többi vármegyékhez képest minden bizonnyal igen szo­morú jelenségre mutat. Ismételten kérem tehát Méltóságodat, hogy minden célravezető eszközzel méltóztassék odahatni, hogy a vármegye területén élő számos földbirtokosok és kisgazdák szintén mielőbb a felajánlók soraiba léphes­senek, hogy elérhessük azt, hogy Tolna vármegye ezen nemes aktióban nem az utolsó, hanem az elsők között foglaljon helyet. A megbeszélés tárgya, mely a) felajánlásokra, b) a pályázati feltételekre, c) a kisgazdák birtokainak vitézi telkekké való nyilvántartásá­nak feltételei, d) hősök özvegyei és árváinak pályázatára és végül e) ez ügyben felmerült kételyek és kérdések összegyűjtése és döntésére ki kell terjeszteni, nem maradhat eredmény nélkül, ha Méltó­ságod a legközelebbi megyei közgyűlésen Ó Főméltósága a Kormányzó Űr által kiadott rendeleteket, felhívásokat szem előtt tartva ezen nem­zetmentő munkát megbeszélés tárgyává teszi. Különben is van szerencsém Mélóságodat értesíteni, hogy a Kor­mányzó Ür Ö Főméltósága, aki egyúttal a vitézi szék főkapitányának tisztét is viseli, minden a nép köréből jövő kérdést a legnagyobb meg­értéssel fogad, szeretettel felkarol és a szervezet erőviszonyainak gyara­podásához mérten bölcs megfontolással valósít meg. Csak az első lépés nehéz, s van reményünk arra t hogy ezen is hamar túl leszünk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom