Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve III. (Szekszárd, 1990)

,, . . . a helyi politika boszorkánykonyháján a politikai főszakácsok óvatosságuk tanúbizonyságaként olyan kisgyűlést állítottak össze, mely ha lehet, még reakciósabb volt, mint maga a törvényhatósági bizottság. A kisgyűlésben ugyanis a vármegye öt legfőbb tisztviselőjén kívül, s a hat vagyonos bizottsági tag mellett nyolc örökös tag és két érdekképviseleti megbízott kapott helyet. Nem volt azonban kevésbé megbízható az a hat kisgyűlési tag sem, akit az összes választók közül delegáltak a megye e fontos operatív szervébe." A feladatok megosztása a bizottság és kisgyűlés között azt eredményezte, hogy a bizottság hatáskörében csupán a költségvetés meghatározása, a fontosabb gazdasági ügyek, valamint a közjogi ügyek maradtak. A feladatok zöme a kisgyűlés hatáskörébe került, s ennek révén a politikai hatalom is a kisgyűlés tagjainak kezében összpontosult. így történt a lényegtelen, szinte változatlan változás a közigazgatás terén 1929 őszén. A Népszava a véleményét így foglalja össze: „Alapjában véve nem történt más, mint ami ezer év óta ebben az országban: alkotmányos komédia, amelynek rendezői a parlamentáris látszat kínos palástja alatt biztosítani akarják a kevesek uralmát."