Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve III. (Szekszárd, 1990)

X/53 1920. február 29. A PAKSI FŐSZOLGABÍRÓ JELENTÉSE A FŐISPÁNHOZ A VÁLASZTÓJOGRÓL Folyó évi 10/biz. számú rendeletére jelentésemet következőkben teszem meg: A nők választó joga feltétlenül eltörlendő lenne. Ez ellen maguk a nők zúgolódtak s a legtöbb csak azért szavazott, mert félt a büntetéstől, vagy pedig férjük, apjuk — családfő — reájuk parancsolt. E szerint a nők nem szabad akaratuk, helyesebben meggyőződésük szerint szavaztak, hanem külső befolyás nyomása alatt, tehát a szabad és tiszta választás elve a nőknél egyáltalában nem érvényesült s így épen ezen elv helyes keresztül vitele parancsolólag követeli a nők választójogának a megszüntetését eltörlését. — A nők ellenszenvét a választás ellen igazolja azok minden községemben megfigyelt tünet, hogy sokan eltagadták írni-olvasni tudásukat, a minek következményekép a választók sorából kihagyattak. — Mint általános véleményt felhozom még azt is, hogy a férfiak kevés kivétellel határozottan ellene vannak a nők szavazati jogának. A másik igen fontos körülmény a választók zömének éretlensége. — Ennék igazolásául felhozom a következő tényeket, adatokat: Mikor egyesek — főkép nők — a szavazó czédulát átvették, ujukat nyomban beletették az első négyszögbe, s így mentek a fülkébe; megtette egy helyen — megfigyelés végett — a választási elnök, hogy egy közismert Bodor párti szavazó nőnek a lapot megfordítva adta kezébe, úgyhogy Erdélyi neve volt felül s ekkor is a felül levő négyszögbe tette az ujját. — Tehát nem is gondolkozott, hanem azon parancs szerint járt el. hogy a felső négyszögbe kell a keresztet bele rajzolni. — Az írni-olvasni nem tudó felet az őt a fülkébe bevezető egyén félrevezethette, s másra szavaztathatta le. ;

— Sokan mindkét négyszögbe belerajzolták a keresztet. — Igen sok oly szavazó lap volt minden községben, a melybe gúnyos és szidalmazó megjegyzéseket, trágár utálatos szavakat, kifejezéseket írtak, szemérem sértő jeleket rajzoltak bele, bitófát stb. stb. — Mindezekből kétségtelenül kitűnik, hogy a nép zöme a szavazás komolyságát nem ismeri fel, azt játéknak tekinti vagy tehernek s nem is gondol arra. hogy mily rendkívül fontos actus részesévé tette őket az ország. Ilyen szavazókra hazánk sorsát bízni, tőlük elvárni, hogy minden tekintetben kifogástalan s a mai nehéz viszonyok között megállni s hazánk üdvéért eredményesen munkálkodni tudó férfit küldjenek a nemzetgyűlésbe — teljesen lehetetlen. — Az ország, édes hazánk jövője, boldogulása megkívánja parancsolólag az általános szavazati jog megszüntetését, a nők ezen jogának teljes eltörlését, s ennek a férfiaknál való korlátozását legalább is oly mérvben, hogy mint alap feltétel az írni s olvasni tudás állapittassék meg minden körülmények között. Becht főszolgabíró