Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve III. (Szekszárd, 1990)

félmillió korona készpénz váltságdíjat fizetett érte. Miután atyja a váltságdíjat befizette, testi bántalmazások után szabadon engedték. Ugyanezen csapat pár nap múlva ismét elfogta, Simontornyáról Siófokra, Siófokról Kaposvárra cipelte, majd Kaposvárról két tiszt tovább vitte, és az úton kivégezte. Simontornyáról a fehérterrorcsapat 11-ről 12-re virradó éjjel Ozorára ment, ahol hasonló vérfürdőt rendezett. Ugyanezen csapat útját tovább folytatva Mezőkomárom felé, Sári-pusztán elfogott egy kovácsot és felakasztotta. Mezőkomáromban elfogatta a Sió szabályozásánál alkalmazásban lévő Tóth Fábián zsidó vallású kovácsot, kit ott a helyszínen rettenetesen összevertek, kocsin Siófokra cipelték, szemeit kiszúrták (melyek közül az egyik műszem volt), ezután a Balatonba dobták. Kilitiben egy hajós embert a Sió szabályozásától, mert a terrorcsapat munkájáról elítélőleg nyilatkozott, egy járőr elfogta, a kukoricásba vitte és ott agyonlőtte. Ez az ember ötgyermekes családapa volt. Holttestét napok múlva, az arra dolgozó földmunkások találták meg. Simontornya községet a fehércsapatok többször meglátogatták, az ott lakó szervezett munkások közül többet megbotoztak, a helyi csoport eltávozott főbizalmija és a helyi csoport elnöke után valóságos hajtóvadászatot rendeztek. Lakásukat napokon keresztül többször éjszakánként körülfogták, a lakást felforgatták, és állandó fenyegetéseikkel a lakosok nyugalmát feldúlták stb. Egy ilyen látogatás alkalmával az ottani bank Berger nevű, zsidó vallású igazgatóját elfogták. Szekszárdra cipelték és a hír szerint ott felakasztották. Az itt felsorolt díszes munkájukat azzal tetőzték be, hogy a falu népével a zsidó vallású lakosságot kizavartatták, többek között Weisz Lajos családját is, akinek négyhetes gyermeke a menekülés viszontagságaiba útközben meghalt. Huszonöt és harmincnégy év között lévő lakosokat arra kényszerítették, hogy az úgynevezett Nemzeti Hadseregbe belépjenek. Végül megjegyezzük, hogy a Simontornyán kivégzett és a helyi csoport kötelékébe tartozó elvtársak semmiféle néven nevezendő politikai működést nem fejtettek ki. A direktórium tagjai, kik legtöbbje gazdaember volt, a proletárdiktatúra alatt semmiféle büntető cselekményt el nem követett, akik a proletárdiktatúra alatt azért vállalták ezen hivatalt a község akaratából, hogy a község nyugalmát és békéjét megóvják. Eckert Zoltán sk. Hentaller Károly sk. FORRÁS: Népszava 1919. október 2. MEGJEGYZÉS : *A név helyesen Prónay Pál **Zay Dezsőről, Dombóvár katonai parancsnokáról, a ..vörös grófról"' van szó (1886—1919). Zay Dezsőt 1903-ben avatták hadapróddá. A demokratikus érzelmű tisztet 1910-ben nyugdíjazták, ms-ben reaktiválták. Mivel jól tudott törökül, összekötő tiszt lett a török haderő mellett. Egyiptomban és Kisázsiában is szolgált, 1917-ben a Balkán-fronton teljesített szolgálatot. A polgári demokratikus forradalom Budapesten találta. Mint ezredbizalmi, sztrájkot szervezett a kormány ellen. Az ezredgyűlésen az egység parancsnokává választották. Tagja lett az Országos Katonatanácsnak. 1919 elején belépett a Kommunisták Magyarországi Pártjába. A Tanácsköztársaság kikiáltása után Dombóvárra küldték, ahol megszervezte a 44. vörösdandárt. A déli demarkációs vonal védelme és Délkelet-Dunántúl területén az ellenforradalmi erők fékentartása volt a feladata. Szamuely utasítására 1919. május végén leverte a tamási ellenforradalmat. A proletárhatalom megdöntése után Prónay különítménye elfogta és augusztus 11-én Simontornyán kivégezte. A cikk megjelenése után hajtóvadászal kezdődött Hentaller Károly kézrekerítesére. November elején elfogták, a fővezérségnek átadták, ahol megkínozták. Katonai kórházba került, ahol sérüléseibe belehalt.