Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve III. (Szekszárd, 1990)

A Tolnamegyei Újság Ismertette a tőkés restauráció eseményeit. Idézzük. Gyönkről a következő tudósítást vettük. Egy kicsit későn, mert abban az időben nem volt sajtónk, de azért megírom hogyan múlt ki nálunk a proletárdiktatúra. Gondolom, ha valamikor a történelem a vidékről is meg akar emlékezni, e tekintetben a többi közt ez is adatul szolgálhat, másrészt mert tudtommal nem mindenütt ment végbe így és olyan korún a változás. Ügy tudom, hogy a megyében Gyönk vezetett e tekintetben. Mikor bizonyossá vált, hogy a vörös lidérc meghalt, — bár akkor még rendelet volt. hogy a tanácsok további intézkedésig működnek és semmiféle zászlót kitűzni nem szabad, — a főszolgabírói hivatalon egy .szép reggelen megjelent egy hatalmas nemzeti színű zászló dárdája hegyén óriási piros-fehér zöld csokorral. A rég nem látott gyönyörű magyar színek nagy feltűnést, érdeklődést és lelkesedést keltettek és a példa csakhamar számos követőre talált. A vörösőrparancsnok telefonon azonnal jelentette az esetet Szekszárdra, honnan figyelmeztetés jött, hogy zászlót kitűzni még nem szabad, ezt azonban a gyönkiek ezúttal nem respektálták. Augusztus 5-én a tartalékos tisztek egy küldöttsége arra kérte a főszolgabírót, hogy a vörösőr parancsnokot, aki szintén tartalékos tiszt, távolítsa el, mert különben ők letartóztatják. A főszolgabírói, miután a vörösőr parancsnok akkor még tekintélyes fegyveres erővel rendelkezett, nehogy a tartalékos tisztek fellépése vérengzést vonjon maga után, bement a laktanyába, — miután előzőleg meggyőződött a vörösőrök közt lévő volt csendőrök érzületéről — felkérte a parancsnokot, hogy a közhangulatnak engedve hagyja el helyét, amit az meg is tett. Ugyanaz nap este a Diósvölgy sötétjében a főbb tényezők és többen a lakosság jóérzésű elemeiből titkos gyűlést tartottak és hosszabb eszmecsere után elhatározták, hogy másnap reggel nyilvános népgyűlést tartanak, melyen indítványozni fogják, hogy a munkástanács az arra vonatkozó hivatalos rendelkezés bevárása nélkül eltávolíttassék. A népgyűlés egyhangú lelkesedéssel így is határozott és a Hymnusz eléneklése után küldöttséget menesztett a főszolgabíróhoz, aki nyomban megjelent és a szabad ég alatt az egybegyűlt nép előtt ünnepélyesen visszahelyezte a régi elöljáróságot és képviselőtestületet. E szép aktus után egy kis parázs ,,lincs-juszticia" volt szerény keretekben, de már estére 30 tagú polgárőrség vigyázott, hogy a dolog el ne fajuljon. A szép nap emlékére a gimnazisták jelvényeket osztogattak „1919. augusztus 6." felirattal, mely csakhamar minden kabátgombon ott virított. Augusztus 8-án Rády József százados, simontornyai állomásparancsnok, telefonált a főszolgabírónak, hogy parancsot kapott a Hadügyminisztériumtól a közigazgatási hatósággal egyetértésben mozdítsa el mindenütt a tanácsokat. A főszolgabíró a nagy nemzetiszínű szalagcsokorral díszített Tolnamegyei zászlót tartó hajdúval a bakon azonnal bevonult az akkor még igen vörösérzelmű Simontornyára és ott is ünnepélyesen beiktatta a régi vezetőséget. Az ottani helyzetre jellemző, hogy a tanácselnök a már említett rendeletre hivatkozva, tiltakozni próbált. Simontornyáról a főszolgabíró, miután az alispánnak jelentést tett, a katonai parancsnokkal együtt táviratot küldött valamennyi községnek, hogy állítsák vissza a régi rendet, ami meg is történt úgy, hogy az erre vonatkozó felsőbb intézkedés járásunkban már befejezett tényekre talált. Augusztus 10-én a simontornyai tisztikar hálaadó ünnepi istentiszteletet rendezett, amelyen, valamint az azt követő ünnepi ebéden meghívás folytán Reich Oszkár főszolgabíró és neje szintén részt vettek és az ünnepi mise után a főszolgabíró Petres Pál községi bíró felkérése folytán a templom lépcsőjéről beszédet intézett a közönséghez. Következő vasárnap a gyönki evangélikus, református, valamint a szakadáti templomban is istentisztelet volt, melyeken a gyönki hatóságok, hivatalok és testületek is megjelentek, utánuk pedig Dr. IMozdroviczky Ferenc közjegyző mondott magyar és német nyelven gyújtó, hazafias beszédeket. Gyönk ezzel is megelőzte a hivatalos rendeletet, melynek alapján a többi községekben csak Szent István napján tartottak hálaadó istentiszteleteket. Meg kell még jegyeznem, hogy ez a járás, különösen a német községek talán az egész országban legkevésbé ültek fel a vörös népbolondításnak, sok helyen „tanács" neve alatt megtartották a régi elöljáróságot. Kicsi dolgok ezek, de mind jellemzők és így talán megérdemlik a megörökítést. FORRÁS : Tolnamegyei Üjság, Szekszárd, 1919. október 23. (A restitúció a simontornyai járásban). X/5 1919. augusztus 10. A DIÖSBERÉNYI KÉPVISELŐTESTÜLET KIZÁRJA SORAIBÓL A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN AKTÍVAN TEVÉKENYKEDŐ TAGJAIT ÉS KIMONDJA A VOLT HELYI TANÁCSNAK A FELELŐSSÉGÉT A közgyűlés minden kárért, elsősorban személyi kiadásokért, melyet a község a tanácsrendszer alatt szenvedett, illetve mely kiadások