Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve III. (Szekszárd, 1990)

Kimerítő tájékoztató adatokat lehetne ebből szerezni arra vonatkozólag, hogy a vármegye egyes községeiben milyen féle, milyen terjedelmű ipari üzemek vannak. Melyek azok, amelyek az egyéni méretek keretét túllépték, melyek esnek a közüzembe vétel kötelezettsége alá. Meg lehetne állapítani, hol, mennyi szénkészlet van. Ennek alapján tájékozást szerezve a központ, mely üzemben volna — a socializálástól függetlenül is — az üzem megindítható, vagy betiltható. A betiltás olyan üzemre volna kimondandó, melynek üzemben tartására a mai szénínséges viszonyok között nincs feltétlenül szükség, s az esetben az esetleg található szénfeleslegek felett központilag lehetne csak lefoglalása után disponálni. Meg lehetne továbbá állapítani az említett adatok beérkezése után melyek azok az üzemek, amelyek akkor, ha kellő szénmennyiségről gondoskodás fog történhetni, az érvényes rendelkezések értelmében köztulajdonba volnának veendők. (Mert kellő szén nélkül köztulajdonba vétel esetén sem volna termelési eredmény elérhető — ellenben a költségek jelentékenyek volnának.) Ugyancsak itt kell javasolni, hogy fontos közérdek fűződik ahhoz, hogy vagy Nagymányokon, ahol szén és kő közvetlenül áll rendelkezésre, vagy pedig Bonyhádon a már meglévő mészégető mellé egy újabb mészégető létesíttetnék, amely hetenkint legalább 200 mázsa meszet termelne. Ez esetben a. nagymányoki. bonyhádi s az új mészégetőből hetenkint 150 + 180 + 200 =f 530 mázsa szén volna nyerhető, ami legszükségesebb — redukált igényeket — egy ideig kielégíthetné. A netán szükséges további mérnöki munkálatokat alulírott, és az államépítészeti hivatal összes mérnökei készséggel el fogják látni. Szekszárd, 1919. június 17. Lakos Adolf mérnök FORRÁS: TML. MIB iratai 8536/1919. (tisztázat). MEGJEGYZÉS: A gyárvizsgálati jegyzőkönyvek üzemenként 11 kérdésre adnak választ: l. a gyár vasy telep füstje, kipárolgása, termék nincs-e káros hatással a község, vagy szomszéd házak lakóira? 2. Nem egészségteleneke a gyár helyiségei nedvesség, talajszennyezettség folytán? 3. Van-e gondoskodva a jó szellőztetésről? 4. A kút vize egészséges-e? Nincs-e szennyezve? 5. Van-e árnyékszék? Milyen rendszerű? Nincs-e közel gyárhoz, kúthoz? 6. Van-e munkáslak a gyárban és. milyen az? 7. Az előírt kötszerek megvannak-e és könnyen hozzáférhetők-e? 8. Ki van beosztva az elsősegélynyújtásra? 9. Nincs-e a munkások között ragályos betegség? 10. A gyár helyiségei és udvara tiszták-e? 11. A gyár termények nincsenek-e meghamisítva? IX/99 1919. június 17. A MEGYEI INTÉZŐ BIZOTTSÁG HATÁLYON KlVÜL HELYEZI A DUNASZENTGYÖRGYI TANÁCS HATÁROZATÁT A PÓTADÓ KIVETÉSÉRŐL Véghatározat A vármegyei intéző bizottság a dunaszentgyörgyi falusi tanács 1919. május 8-án megtartott rendkívüli közgyűlés 3. sz. a. hozott azon határozattól, amely kimondotta, hogy a marharekvirálásokból fedezetle-