Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve II. (Szekszárd, 1983)

A NEOABSZOLUTIZMUS ÉVEI - Tolna megye 1849—1867 között

1853. december 16. A DUNAFÖLDVÁRI JÁRÁSI ALBlRÓ JAVASOLJA A MEGYEHATÓSÁGNAK, UTASÍTSA EL A DUNAFÖLDVÁRI KÖZSÉGI HATÁROZATOT, AMELY A FÖLDDEL NEM RENDELKEZŐKNEK MEGTILTJA A JUHOK TARTÁSÁT Dföldvár mezőváros elöljárósága ide hajlított folyamodásában — az ahoz csatolt ./. alatti tanácskozmányi határozat folytán — az eránt kérte fel ezen közig: főbírói hivatalt, hogy 'a földvári határban a' juhtartás — csak azoknak engedtetnék meg, kik szántóföldekkel bírnak, — mert külömben ha nem korlátoztatnak — a' barmok 's juhnyájak aránytalan mennyisége miatt — a' terhet viselő — 's gazdálkodás 's földmívelés tekintetében szükséglendő igás barmok legelő szűkébe jutnak — A mi Dföldvár mezőváros elöljáróinak — tudomásom szerint — néhány birtokosb — 's aránytalan számban marhát tartó — és ahoz képest szükséglendő teherviselésben nem is részesülő lakosok kívánatához képpesti tanácskozmányilag felvett kívánságát illeti: — e' hivatal részéről némelly tekintetben üdvösnek — kívánatosnak — véleményeztetik: másrészről errenézve azonban — csak azt jegyzem meg: hogy Dföldvár mezőváros elöljárósága — a' minden fekvő birtok nélkül beköltözött új lakosokon — baromtartás tekintetében már a' bekebelezés alkalmával minden felsőbbi befolyás nélkül intézkedhet, és az ollyasoknak — miután semmi nemű fekvő vagyonnal nem birnak, — a' juhtartást betilthatja; azomban abbeli kívánságát; — hogy csak a' szántófölddel biró lakosnak engedtetnék meg a' jutartás, illy körülmények közt — mint Dföldvár mezőváros — a' ki a' legrendezettlenebb állapotban létez, — rendén nem találom akép következtetni, — mert valamint a' földes gazdáknak, ugy a' házas zselléreknek is — a' gyep legelőhöz aránylagi joguk kétségtelen, — és ha a' földes gazdák minden megszorítás nélkül marhákat, juhokat, tarthatnak — 's ezzel a' gyeplegelőt — tetszés szerint használhatják, — ugy a' házas zselléreket sem lehet ezen jogból kizárni, valamint eddig mindenkor minden korlátozás nélkül háboritlanul ebbeli jogban meg is voltak, — de tekintvén a' földvári rendezettlen határt, és a' még rendetlenebb lakosokat, itt mindaddig külgazdasági részletes, 's a' nép némelly egyes osztályára kiható rendezést megkezdeni tanácsosnak nem vélek, míg átaljába Dföldváron az egész határra a' nép minden osztályaira kiható rendezés nem vétetik eszközlésbe, mert ha a' lakosság egyes — 's szegényebb osztályainak szorításával kezdetnék meg a' rendezés, ez részint nyugtalanságot, — zavart, és gazdálkodási szempontból — földmivelésben hátráltatást — idézne el, — részint pedig közigazgatási tekintetből hiányt következtetne, mert kétségen kívüli tény: hogy jelenleg is a' nagyobb terhet, — igát, a' szegényebb osztályú nép viseli, — miglen a' tehetősebb s' földekkel bíró lakosok nagy részben a' földmívelésre mit sem adván — elhanyagolják, — esztendőn által fuvarozással — hajó vontatással töltik idejüket, — és mind földjeiknek művelését, — mind pedig a' tenni kellő előfogatozási terheket — a' szegényebb osztályú nép tellyesíti; — de tekintve azt is: hogy a' Dföldvári határbeli szántóföldeknek legalább is 1/4 részét olly lakosok bírják — kik semmi vonóst — "s barmot nem tartanak, hanem részint haszonbérbe adják, — részint feléből munkáltatják, mellyekre a' vállalkozók — leginkább a' szegényebb sorsú marhatartó vagyontalan lakosok szoktak lenni; — úgy szinte tekintve azt: hogy a'