Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve II. (Szekszárd, 1983)
A TÁRSADALMI ELLENTÉTEK ELMÉLYÜLÉSÉNEK KORA - Tolna megye 1901—1918 között
(mert hisz a hatósági közeg épp tüntetéstől tartott), úgy intézi el az ügyet, hogy zárt helyen tartassék meg a programbeszéd, és csak választók előtt. Bizonyára semmi sem történt volna, és nern lett volna szükség arra, ami unikum számba megy a szekszárdi választókerület történetében, hogy függetlenségi jelölt csendőr- és katonafedezet mellett vonuljon be, és annak folytonos attakirozása és előrenyomulása között tartsa meg programbeszédét. Főképp akkor, midőn köztudomású dolog, hogy az ellenpárt a lehető legszélesebb körű actiót fejtette ki aziránt, hogy még egy ellenkező szó se hangozzék el, hanem a párt viselje nemesen magát." A Tolnavármegye és a Közérdek 1910. június 20-i száma „Katonai kiadások a választásokon" címmel cikket közölt. Idézzük: „Az ellenzéki lapok tele vannak szörnyülködéssel, hogy mily óriási összegekbe került a most lezajlott választásokon a katonai karhatalmi kirendeltség. Körmönfont ravaszsággal egy külföldi lapban elhelyezték azt a képtelen hazugságot, hogy a magyar választások katonai költségei 17 millió koronára rúgnak. Lehet, hogy 17 millióba kerültek, de nem koronába, hanem krajcárba, és ezt az összeget egyáltalában nem lehet sokallani, mert legalább rend volt. Ebből a költségből minket leginkább a szekszárdi választás érdekel, ahol szintén volt katonai karhatalom, de az annak ellátásáért fizetendő költségtöbblet alig haladta túl a 800 koronát, amit Szekszárd városnak kell megtéríteni. Szentkirályi Mihály dr. polgármester azzal az előterjesztéssel élt e tárgyban, hogy a karhatalmi költségek arányosan osztassanak fel a választókerülethez tartozó községek között . . . Itt említjük meg, hogy a váraljai erőszakoskodások miatt oda kirendelt katonai karhatalom költségei kerek 6000 koronára rúgnak és azt Váralja községnek kell kiizzadnia. A szegény váraijaiaknak ugyancsak drágán kell megfizetniük a bírójuk izgágaságát." A cikkekben hivatkozott várdombi és váraljai eseményekről részletes adatokat a rendelkezésre álló források nem tartalmaznak. VIII/83 1910. május 30. A MOLNÁR NYOMDA, VALAMINT A TOLNAVARMEGYE ÉS A KÖZÉRDEK SZERKESZTŐSÉGE BEJELENTI A NYOMDÁSZOK SZTRÁJKJÁT Olvasóinkhoz ! A Molnár-féle nyomdai műintézet szedői csatlakozva a legtöbb vidéki városban (Debrecen, Nagyvárad, Temesvár, Nagybecskerek, Pécs, stb.) megindult hasonló mozgalomhoz, szombat este sztrájkba léptek. A nyomdatulaj dánosok és nyomdászok között fennálló kollektív szerződés június 10-én jár ugyan le és nyomdánk a béremelés tekintetében a legmesszebb menő előzékenységet tanúsította, mégis a nyomdász-sztrájk — tekintettel a képviselőválasztásokra — már most, éppen a legsürgősebb időben, országszerte megkezdődött. A nyomdászok a béremelés fejében a munkaidő leszállítását követelik. A Molnár-féle nyomdavállalat ezen kérdésben szolidaritásban áll az ország többi városának nyomdatulajdonosaival, és addig, míg a tárgyalások eredményre nem vezetnek, tart a sztrájk. Elnézést kell kérnünk t. olvasóinktól, ha önhibánkon kívül — vis majorral állunk szemben — lapunk mai száma csak csonka alakban jelenhetik meg és hogy esetleg a jövő számok sem fognak kellő időben és alakban megjelenni. A képviselő-választások eredményéről úgy vármegyénk területéről, mint pedig az egész országból szerdáin és a következő napokon akár szóbeli, akár teleionikus, akár távirati kérdésekre, készséggel szolgálunk fölvilágosítással. A szerkesztőség. * A nyomda részéről kijelenthetjük a szíves olvasónak, hogy minden közérdekű és fontosabb híreket ezután is kiszedünk és kinyomunk, ezt a munkát a vállalat vezető szakemberei fogják végezni. FORRÁS: Tolnavármegye és a Közérdek 1910. május 30. (Olvasóinkhoz!)
