Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve II. (Szekszárd, 1983)

A TÁRSADALMI ELLENTÉTEK ELMÉLYÜLÉSÉNEK KORA - Tolna megye 1901—1918 között

akarnak a szocziálisták ! Hozzátok el magatokkal ismerőseiteket, barátaitokat, mert a ti érdekeitekről lesz szó, mutassátok meg ti is, hogy tenni készek vagytok! Testvéri üdvözlettel, az egybehivók." A gyűlés megkezdése előtt egy-két órával bejárták a vörös nyakkendős rendezők (mintegy 20 főből állottak), a várost s az Erzsébet-teret a gyűlésre előkészítették. Felhangzott a „Marseilles", s hangjai mellett gyűltek össze a szocziálisták, közéjük vagy 6—7000 lélek. Valóságos népgyűlés volt, mikor néhány szocziálistával a vasútról az Erzsébet-térre jött a várva-várt szónok, csakhogy nem Bokányi Dezső, hanem Ehrenfeld Adolf budapesti lakos. Érthető, hogy az első csalatkozás már kezdetben nagyon lelohasztotta az érdeklődést. Délután pont 3 órakor megkezdődött a gyűlés. Előadó: Ehrenfeld Adolf (Budapest), elnök: Sterk Mihály szabósegéd (Dunaföldvár), jegyző: Róka János kőmívessegéd (Dunaföldvár) lett. A gyűlést Török János dunaföldvári lakos, iparos segéd nyitotta meg. Ehrenfeld Adolf hosszantartó beszédében inkább csak a kongó frázisokért lelkesedett, beszédjének izgató, vagy lelkesítő hangja alig-alig volt, s amúgy is gyenge hangját csak a mellette levők hallhatták. Jobban a szocziáldemokráczia hivatásáról elmélkedett és a közönségnek a ,,Népszavá"-t olvasásra ajánlta. Ami a jelenlevő földvári 10—20 szocziálistának jobban tetszhetett, az egyedül csak a mai kormányról tett megjegyzések lehettek, mint pl. a nagy Kossuth kis Ferencz fia mindent igért, de semmit sem tesz, vagy Polónyi a falrafestett primadonnák ügyvédje és pártfogója, mely megjegyzéseiért a kirendelt hatósági biztos figyelmeztette is, hogy beszédjét személyeskedésre ne vigye által. A nagyközönség azonban nem várta be a szónok alig hallható beszédének végét. Az ezrekre menő sokaság a gyűlés végével alig pár százra apadt, s még ezek is néhány szervezett szocziálista kivételével a beszédet „éljenzés" helyett „abczug"-gal honorálták. Dunaföldváron nincs talaja a szocziáldemokrácziának; lehet, hogy erre az évekkel ezelőtt nagy kudarczczal végződött szocziálista lázongás befolyással van. A gyűlés a legnagyobb rendben folyt le. A rendet Niefergall Nándor dunaföldvári községi főjegyző, mint hatósági biztos, a Paksról kirendelt, 7 tagból álló csendőrcsapat, valamint a helyi csendőrség és rendőrség támogatásával tartotta fenn, csendőrségi közbelépésre azonban nem volt szükség. Fél 5 óratájt vége volt a gyűlésnek s néhány helyi szocziálista vezéren kívül a nagyközönség estefelé már elfelejtette, hogy Földváron szocziálista népgyűlés is volt. FORRÁS: Közérdek, 1907. március 9. (Szocziálista népgyűlés Dunaföldváron).