Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve II. (Szekszárd, 1983)

A TÁRSADALMI ELLENTÉTEK ELMÉLYÜLÉSÉNEK KORA - Tolna megye 1901—1918 között

Remélhető, hogy 1—2 nap alatt megszűnik a sztrájk és helyreáll a béke, a mi úgy a gazdáknak, mint a munkásoknak jól felfogott érdekében elkerülhe­tetlen. Szévald főszolgabíró július 2-ára értekezletre hívta össze az összes érdekelteket. Az okozott károk Sagh, Dalmand, Medgyes, Muth, Eledény, Hékut, Bence, Barnahát, Keszi Zsigmond, Gubarc, Martinca, Fornád, Kecsege, Csolános, Döbrönte, Gyánt a nevezetesebb puszták, hol minden munka szünetel és csatlakozik ezekhez még vagy 30. Az anyagi kár, melyet a sztrájk a pusztákon okoz, már most is ki­számíthatatlan. A takarmány, fenyer, bükköny részint lekaszálatlanul válik hasznavehetetlenné, részint amit már régebben lekaszáltak, kint fekszik a me­zőn, s nincs aki betakarítsa. Ezen a vidéken, hol az állattenyésztés rendkívüli mértékben fellendült, ez már is óriási kárt okozott. A jószágokat nincs aki megetesse, s általában az állattenyésztésre is beláthatatlan következményű lehet a munkások mozgalma. De a passzív kártételen kívül igen nagy az okozott po­zitív kár is. A garázdálkodó sztrájkolok nem tekintve semmi idegen jogot, tö­megesen gázolják le a vetéseket, gyűléseiket előszeretettel tartják a búzatáb­lákon és annyian vannak, hogy egész holdnyi területeket is ellepnek. Oly jól vannak szervezve, hogy a katonaság, csendőrség mindig csak utólag értesül tetteikről, s bár mindenféle cirkáló járatokat rendszeresítettek és a főbb uta­kon valósággal szurony-sorok között haladhat az ember, ők mégis szabadon garázdálkodnak. Élet- és vagyonbiztonság veszélyeztetve van a legnagyobb mér­tékben, aki lecsillapításukat kísérelné meg, önmaga ellen tüzeli őket, ami való­ságos életveszedelem. Tudósítónk kérdést intézett szakemberekhez, mennyi lehet az eddig okozott kár, s egybehangzóan azt a véleményt nyerte, hogy eddig legalább 100 000 korona kárt szervedtek a bérlők, ami naponkint megkétszere­ződhetik. Letartóztatott hírlapíró A tamási főszolgabíró a „Magyar Hírlap" kiküldött tudósítóját a neve­zett lap jelentése szerint folyó hó 29-ikén letartóztatta és kihallgatás után ki­tiltatta a járás területéről, de a hírlapíró igazolván magát, kitiltó rendeletét csakhamar visszavonta. Döry Pál alispán erélyes és körültekintő intézkedésével mindent elkö­vet a sztrájk elfojtására. — Éjjel-nappal talpon van és intézi az ügyeket. Meg­keresésére Szekszárdon és az érdekelt községekben, nemkülönben Kaposvár, Pécs és Székesfehérvár városokkal éjjel távirdai és telefon szolgálat lett elren­delve. Az alispán a belügyminisztériummal, hadtestparancsnoksággal és az érdekelt járások főszolgabíráival állandó összeköttetésben áll és haladék nélkül intézkedik, hogy a veszélyeztetett területek katonai és más segítséget kapjanak. Szévald Mór tamásii, Nagy István dombóvári és Jeszenszky György gyönki főszolgabírák a szolgabírákkal és kisegítő erőkkel valósággal ember­fölötti munkát végeznek, hajnaltól késő estig folyton érkeznek följelentések és panaszok. A gazdák és ezernyi munkásnak kihallgatása, az ítéletek végrehaj-

Next

/
Oldalképek
Tartalom