Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve II. (Szekszárd, 1983)

A TÁRSADALMI ELLENTÉTEK ELMÉLYÜLÉSÉNEK KORA - Tolna megye 1901—1918 között

ki azt a sok százezer forint értékre rúgó termést, amely közös mmdnyájunk jólétét ezidén a szokottnál sokszorta nagyobb imértékben biztosíthatja. A bottal kergetett eb nem fog nyulat! — A kényszermunkában — mely különben is szégyenletes — kevés a köszönet. — Ezen okból szigorú törvényeink bűntető rendelkezéseinek, 'Valamint a karhatalom szuronyainak tényleges alkalmazása előtt szükségesnek találom és ezennel el is rendelem, hogy minden községben, jelen rendeletem vétele után azonnal képviselőtestületi ülés tartassék, azon a községi bíró elnöklete -alatt az elöljárókból, a képviselőkből és tekintéyesebb polgárokból a sztrájkmozgalomnak elnyomására minél nagyobb számú, de legalább az elnökkel együtt 14 tagból álló békéltető bizottság szerveztessék, melyeknek feladata leend a sztrájkolóknak munkába állítása, a sztrájkolok garázdálkodásainak meghiúsítása, a bujtogatok letartóztatása és a hatóság elé állítása, a munkaadók részéről a munkásak ellenében netán tanúsítandó méltatlanságok vagy zsarolásoknak a járási főszolgabíróhoz való haladéktalan feljelentése, a mezőgazdasági munkák rendes folyamatának biztosítása s a hatósági intézkedések végrehajtásában való segédkezés. A törvényes rendnek és a törvény tiszteletének biztosítása mindnyájunknak közös polgári kötelessége. — Ezen a címen utasítom a községi elöljáróságot, hogy a fentebb jelzett módon a sztrájk-mozgalom pusztításai ellen egyesült erővel a védekezést haladéktalanul indítsák meg. Ezen békéltető bizottságok a szükséghez képest esetleg naponta tartandó gyűléseken állapítják meg az állandó őrködés eredményei szerint csitító és közvetítő teendőket, s határozzák meg a egyes tagok feladatait — A bizottságok elnöke a községi bíró, jegyzője pedig a községi jegyző, ennek akadályoztatása esetén a bizottságok által választott más arra alkalmas egyén. Legkésőbb folyó évi július hó 2-áig jelentést várok iáiról, hogy a bizottság megalakult és hány tagból áll. Kelt Szekszárdon, 1905. évi június 28-án. Döry Pál alispán A tamási kir. járásbíróság ítélkezése A szerdán bekísért 42 emberből egy felbujtót 3 hónapra, egy másikat 2 hónapra, 25 embert 1—1 hónapra ítélt dr. Perényi Jenő albíró. A többit fölmentette. Mind megnyugodtak az ítéletben. A tárgyalás nagy érdeklődés mellett folyt le 28-án délután. Az ítélet kihirdetése után Perényi albíró a lelkükre beszélt a sztrájkolóknak, hogy álljanak munkába. Ügy látszott, hajlanak a szép szóra. Még ugyanaz nap este 116 más embert hoztak be a csendőrök, kik fölött ma Reberics Imre kir. albíró bíráskodott, mivel Perényinek Simon majorba kellett menni, hol a csendőrök egy embert agyonlőttek és 20—24-et pedig súlyosan megsebesítettek. Itt a hangulat a sztrájkolok között nagyon elkeseredett. Ügy látszik, hogy ez a sztárjk összefüggésben van a keresztény szocialista szövetkezet alakulásával, melyet Szalánczy szocialista vezérember szervezett, s Szakcson és Nagykónyiban is megalakult. Hogy mi igaz ebből, azt természetesen ellenőrizni ilyen zavaros viszonyok között nem lehet.