Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve II. (Szekszárd, 1983)

A TÁRSADALMI ELLENTÉTEK ELMÉLYÜLÉSÉNEK KORA - Tolna megye 1901—1918 között

nek gyökeres javítása, mert aratósztrájkokkal a magyar agökultúra és ezzel országunk sorsa nemcsak hogy nem fejlődhetik, de biztosan végenyészetbe sodortatik. * * A vármegyénk területén kiütött sztrájkra vonatkozó tudósításainkat a következőkben foglaljuk egybe: A sztrájk kitörése Még a múlt héten a tamási járáshoz tartozó Medgyes, Muth és Sághféle gazdaságokban alkalmazott nagykónyii .aratók megtagadták a takarmányneműeknek az aratási szerződésben elvállalt levágását, elleniben az aratórész fejében megállapított tizenegyedrész helyett a galbona nyolcadrészét követelték, mert az utóbbi nagy esőzések állítólag a terménynek jó részét hasznavehetetlenné tették és így nekik alig jutna valami. Persze a gazdák nem akartak hallani erről a lehetetlen követelésről, a kérelmezőket elutasították, mire a munkások kimondottak a sztrájkot. A gazdák panaszára Szavald Mór főszolgabíró eljárt ez ügyben és a sztrájkoló 200 aratót szerződésszegés miatt egyenkint 20 napi elzárásra és 100 korona pénzbüntetésre, magát a sztrájkolok felbujtóit és vezéreit pedig 40 napi elzárásra és 400 korona pénzbüntetésre ítélte. Az elmarasztalt sztrájkolok, mint már közöltük, kijelentették, hogy az ítélet ellen az országgyűléstől kérnek majd orvoslást. Amikor pedig megtudták, hogy a tamási járás összes birtokosai ós bérlői helyettük Mezőhegyesről mezőmunkásokat hozattak, akik 28-ára meg is érkeznek, kiadtak a jelszót, hogy az érkezők munkába állását megakadályozzák. Egyben felhívták a többi még dolgozó munkásokat is, hogy hagyják abba a munkát és csatlakozzanak hozzájuk. A falhívásnak meglett a foganatja, mert valamiennyi kimondta a sztrájkot és nagy csoportokba verődve keresztül-kasul száguldtak a szántóföldeken, a vetést eltiporva. Igy akartak bosszút állni a gazdákon. Délután .aztán a községekben népgyűléseket tartottak, a nélkül, hogy arra a hatóságtól engedélyt nyertek volna. A járás főszolgabírája a munkásnép félelmetes föllépéséről táviratilag értesítette Dőry Pál alispánt, aki erre táviratilag több oldalról katonaságot kért. Részletek Nagy-Berkiben ötven hold zöld búzát learattak az elégedetlen munkások. Ugyanezen a napon fenyegető levél érkezett Mászlony puszta bérlőihez, akikről pedig köztudomású, hogy cselédségükkel szemben mindig áldozatra készek, a legjobban fizetik munkásaikat és öreg cselédeik nemrég sírva vették tudomásul, hogy a puszta 'bérlete más kezekbe kerül. A Hirsch és Honig bérlőkhöz érkezett fenyegető levél arról szólt, hogy a belső cselédek és részes aratók július hó 1-én leteszik a kaszát, ha követeléseiket nem teljesítik. Kérték pedig az úgynevezett robotmunka elengedését, a belső cselédek a 40 korona fizetés megkétszerezését, kukorica- 'és burgonyaföldeket, a részes aratók pedig tized helyett a termés nyolcadát. A levélre feleletül az egyik bérlő fölkereste az elégedetlenkedőket és .atyai jóindulattal kérte őket, hogy ne szegjék meg szerződésüket, mert csak nekik maguknak lesz ez ártalmukra. A cselédek mégis megta-