Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve II. (Szekszárd, 1983)

A TÁRSADALMI ELLENTÉTEK ELMÉLYÜLÉSÉNEK KORA - Tolna megye 1901—1918 között

A tapasztalás azt igazolja, hogy a tömegeik felbujtásával dolgozó központok két legerősebb fegyvere a gyűlések tartása és a sajtó kihasználása. Az kétségtelen dolog, hogy az ígéretekkel, kecsegtető kilátásokkal szított elégedetlenségekkel szemben, melyet a létező viszonyoknak valótlan színiben való feltüntetése által tudatosan és rosszhiszeműleg fokoznak, a nép felvilágosítására és vezetésére rendelkezésre álló eszközök csaknem teljesen hatálytalanokká lesznek. Elodázhatatlannak látszik tehát előttünk, hogy akár a sajtószabadságnak, akár a gyülekezési jognak csorbítása nélkül az ezen fcöziszabadságokkal gyakorolt visszaélések megszűntettesenek. Miért is azon előterjesztéssel járulunk a mélyen tisztelt Képviselőház elé, hogy a sajtószabadság elleni visszaéléseket, valamint a szabad gyülekezési jog gyakorlatát törvényhozási úton rendszabályozni méltóztassék. Előterjesztésünk szükségessége mellett a mindennapi élet tanúsága szólván, annak részletesebb indoklásától eltekinteni vélünk, csak arra kívánunk általánosságban rámutatni, hogy ezen intézkedések nélkül rendőrhatóságaink az államellenes izgatásokkal s azok terjesztőivel szemben hovatovább tehetetleneknek fognak bizonyulni. FORRÁS: TmL. Alispáni iratok 4325/1904. VIII/25 1904. június 2. A KÖZPONTI JÁRÁS FÖSZOLGABIRÁJA PÉNZBÜNTETÉSRE ÍTÉLTE A SZTRÁJKOLÓ ÉPÍTÖMUNKÁSOKAT A Szekszárdon dolgozó kőmívesek és ácsok múlt pénteken beszüntették a munkát és sztrájkba állottak, mely még most is tart. A sztrájkolok magas bért követelnek, melyet azonban az építészek nem hajlandók nékik megadni. A sztrájkolok fölött múlt szombaton a központi főszolgabíró mondott szigorú ítéletet a munka abban hagyása miatt. A sztrájkolókat ugyanis 20 korona pénzbírságra, esetleg 2 napi elzárásra és a be nem fejezett heti keresményük elvesztésére ítélte. FORRÁS: Tolnamegyei Közlöny, 1904. június 2., 5. old. (Megbüntetett sztrájkolok). MEGJEGYZÉS: A sztrájk 2 hétig tartott. Az építőmesterek kénytelen voltak a munkások minden követelését teljesíteni. VIII/26 1904. július 15. A JÁRÁSI SZOLGABÍRÓ JELENTÉSE AZ ALISPÁNHOZ A KAJDACSI ARATÓK SZTRÁJKJÁRÓL F. hó 11-én du. 5 órakor Perczel István, mint Perczel Lajos megbízottja, a főszolgabírói hivatalban megjelent s panaszt emelt, hogy Kiskajdacson atyjának Perczel Lajosnak gazdaságában az összes felfogadott aratók reggel 9 óra-