Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve II. (Szekszárd, 1983)

A TÁRSADALMI ELLENTÉTEK ELMÉLYÜLÉSÉNEK KORA - Tolna megye 1901—1918 között

1902. június 12. FÖBÍRÖI JELENTÉS AZ ALISPÁNHOZ A BÖLCSKEI NÉPGYÜLÉSRÖL Folyó évi 778 Ein. 902 számú nagybecsű rendeletére van szerencsém a mult hó 20-án Bölcskén megtartott népgyűlés lefolyásáról, mint a jár. főszolgabíró megbízásából ezen gyűlésen jelen volt alulírott szolgabíró következőket tiszteletteljesen jelenteni: A népgyűlés engedélyezése tárgyában hozott véghatározat értelmében a gyűlés megkezdése előtt egy órával szónokul Buchinger Manó izr. vallású a Budapest VII. ker. Dob u. 75 sz. alatt székelő „Általános munkás és betegsegélyző pénztár" tisztviselője, és Koszt János, kékfestő Harta községi lakos jelentettek be. A gyűlésen mintegy 700 hallgató lehetett jelen köztük 10—15 madocsai 5—10 hartai a többi bölcskei lakosok. Halász János bölcskei lakos ajánlatára megválasztatott a közgyűlés elnökéül Komáromi István, alelnökül Szilasi András, jegyzőül Perlaky Antal bolcskei lakosok. Az első szónok Buchinger három óráig tartó beszédjében a szociál demokrata elveket magyarázta, — elvtársait a politikai mozgalmakba való részvételre összetartásra buzdította és az ez által más országokban kivívott előnyöket ismertette. Követelte az általános szavazati jog behozatalát. — Az országban levő népiskolák kevés voltát annak tulajdonította, hogy a kormánynak és bizonyos osztálynak érdekében áll „butaságban" tartani, — ezért iparkodjanak elvtársai eszméik győzelméhez híveket toborozni — önmagukat mivelni, mit egyedül a „Népszava" és az ezen újsággal kiadott füzetek megszerzése és olvasása által állította csak elérhetni. — Mely lapból és füzetekből magánügyeinek miképeni elintézéséhez is mindenki utasítást nyer. — Rágalomnak mondotta azon állítást, mely szerint a sicial-demokratákat „földosztóknak" tartják, — de azért mégis igazságtalanságnak állította azt —, miszerint daczára annak, hogy az Isten a földet édes mindnyájunknak teremtette, vannak olyanok, kik százezer holdakkal rendelkeznek a népnek pedig egy talpalatnyi földje nincs a miért is éhezik. — A második szónok Koszt János néhány szóval németes kiejtésű rossz magyarsággal beszélt, arra buzdította elvtársait, hogy ha a munkaadók rendes napszámot vagy illő bért fizetni nem akarnak, szövetkezzenek valamennyien és ne menjen munkába egy sem. Az első szónokot, azért mert a politikát úri hunczutságnak nevezte, a másodikat pedig azért, hogy a bölcskei lelkészeknek azon eljárását, hogy a szószékről hirdették ezen gyűlésről való távolmaradást ostobaságnak nevezte, — rendre utasítottam. Buchinger beszédét a hallgatóság figyelemmel kisérte ugyan, — de hatása alig volt. Koszt előadását rossz kiejtése miatt nevették: s a bölcskei lelkészekre tett megjegyzése pedig visszatetszést szült. A gyűlés minden további megállapodás és határozathozatal nélkül rendben eloszlott. FORRÁS: TmL. Alispáni iratok: 1897,1898.