Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve II. (Szekszárd, 1983)

A TÁRSADALMI ELLENTÉTEK ELMÉLYÜLÉSÉNEK KORA - Tolna megye 1901—1918 között

A választás napján a bevonuláskor már a leggyalázóbb szavakkal, fe­nyegetésekkel fogadták a Rátkay párti választókat, kik higgadtan és nyugod­tan tűrték az inzultusukat, nehogy az összetűzésre alkalmat szolgáltassanak. Dél felé, midőn a Szűcs-párt vezetői látták, hogy Rátkaynak már több száz többsége van, elkezdték még jobban izgatni a népet; három-négy káplán és több plébános folyton buzdította a népet a haragra és gyűlöletre; sajnos, néhány intelligens úri ember is akadt, aki ebben a táborban foglalt helyet a felbujtatott nép között. Ott volt gróf Apponyi Géza két tisztje: Kohl­mann Gyula és Takács gazdatiszt Délután két óra felé a felizgatott tömeg — látva a Szűcs-párt föl­tétlen bukását — minden egyes Rátkay-párti választót, mikor a szavazóhelyi­ségbe közeledett, kődobálásokkal és más módon inzultált. A megyei úton halomba rakott kövekkel folyton dobálták a Rátkay­választókat, kik csak csendőrfödözet mellett juthattak a választás helyéhez. Utóbb már a csendőröket is megdobálták; ezek többször felszólították őket, hogy hagyják abba a dobálást, de a figyelmeztetés mit sem használt, sőt olyannyira vérszemet kaptak, hogy a csendőrök fegyverét is megragadták s egyik csendőrt le akarták szerelni; ekkor a csendőrség önvédelemből lőtt, s töb­bet súlyosan megsebesített, kik közül utóbb 7 meghalt. A csendőrség tüzelése után a helyszínén meghalt Fiola János tamási lakosnak, a néppárt egyik bizalmi férfiának 16 éves leánya és egy nagyszokolyi illetőségű fiatal, áldott állapotban lévő asszony; azonkívül meghaltak Dormati Pál, Patkó János, Szentpáli József, és egy 70 éves nő, ki saját lakásának ajtaja előtt esett el. Ekkor a tömeg még bőszültebb lett, berobbant a választási helyiségbe, ahonnan csak a katonaság tudta kiűzni őket... A katonaság a községben igye­kezett a kordont fenntartani, de nem volt képes ... A helyzet mindinkább veszélyesebb jelleget öltött... a választási helyiségben megdobálták dr. Pirin­ger József szavazatszedő küldöttségi elnököt, dr. Debreczeni József ügyvédet, Rátkay bizalmi férfiát, Müller Zoltán tamási kereskedőt, Hirsch Pál és Simon mészárost, Győry János gazdag földművest, Gerbauer Mihály cipészt oldalba szúrták, megverték a felsőnyéki bírót, jegyzőt és több embert, vadul ordítot­ták: le az urakkal, a hatósággal és a zsidókkal! Több százra megy a meg­sebesített Rátkay választók száma. Rátkayt magát hű emberei még idejekorán Némedibe vitték... A szavazatszedő bizottság a választási elnökkel együtt, s még ott maradt Rátkay­párti választók csendőrfedezet mellett, de kőzápor közepette a vasútállomásra menekültek, s onnan egy külön vonattal távoztak. Pincehelyen a felbőszült nép aztán minden Rátkay-párti ház ablakát beverte és kövekkel dobálta. Simontsits Elemér hely. alispán sokkal nagyobb számú csendőrt és kato­naságot kért már előzetesen a belügyminisztertől, mint amennyi ide tényleg le­küldetett. A választás délutánján Schwetz elnök sürgönyi kérelmére kiküldött katonaság és csendőrség csak az esti órákban, a vérontás után érkezhetett oda. A Simontsits főjegyző által, a választás előtt kért nagyobb számú fegy­veres erő helyett csupán egy század katonaság és nyolc csendőr küldetett ki

Next

/
Oldalképek
Tartalom