Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve II. (Szekszárd, 1983)

A DUALIZMUS ELSŐ ÉVTIZEDEI - Tolna megye a kiegyezéstől a századfordulóig 1867—1900

segélyezése iránt, a mozgalmat megindítottam, a vándor agitátorok ellenőrzé­sét a járási és községi hatóságok útján lelkiismeretes pontossággal teljesítettem, s azon meggyőződésben vagyok, hogyha Nagyméltóságod hathatós befolyásá­val a csendőr létszámmal fentebb javaslatba hozott felemelését, s a vármegye számára még egy szolgabírói állásnak szervezését, — hacsak a szociális moz­galmak időszakára is — /kieszközölni méltóztatik: úgy vármegyénk területén, komoly jellegű szocialista mozgalmak felmerülni nem fognak. Tiszteletteljesen megjegyzem végül, hogy a helybeli csendőrszakasz parancsnokságtól most vett értesülésem szerint a dföldvári m. kir. csendőr­őrs létszáma 10 fővel felemeltetett, illetőleg szaporíttatott. Fogadja Nagyméltóságod kiváló tiszteletem őszinte nyilvánítását. — Dőry Pál alispán FORRÁS : TmL. Alispáni iratok 1276/1898, fogalmazvány. MEGJEGYZÉS: Az alispán 1898. februárjában a járási főszolgabíróktól kért jelentést a szocialis­ta mozgalmakról. Az idézett összefoglaló e jelentéseken alapszik. VII/94 1898. március 6. A TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY CIKKE A KOPPÁNYI KUBIKUSOK SIKERES BÉRMOZGALMÁRÓL A koppányi dunaszabályozási munkálatoknál 800 munkás indította meg a vállalkozók ellen a bérharczot. Minthogy a vállalkozók a munkások kívánságát a bérfelemelést teljesítették, a munkásnép ismét dolgozni kezdett. Hogy a sztrájk alkalmával a szoczialista izgatóknak nem sikerült zavart elő­idézni, csupán a józan gondolkozású munkásoknak köszönhető, kik mindig békítőleg léptek közbe, ha a vidékiek között nézeteltérés volt. így történt az is, hogy a 800 sztrájkoló munkás soha sem adott dolgot a 32 főnyi csendőri kirendeltségnek. FORRÁS: Tolnamegyei Közlöny, Szegzárd, 1898, marczius 6. 8. oldal. (Elmúlt sztrájk) VII/95 1898. március 27. A TOLNA VÁRMEGYE ClMÜ LAP CIKKE A DOMBÓVÁRI ÉS A TAMÁSI JÁRÁS AGRÄRPROLETARJAINAK MOZGALMÁRÓL A szocializmus a tamásii és dombóvári járás legtöbb községében szin­tén el van terjedve; Tamásiban, Ozorán, Döbröközön és Kocsolán észlelhető legjobban, s az ottani félrevezetett nép az aratásra még mindig nem szerző­dött, vagy szerződésüktől elállottak és teljesíthetetlen igényeket támasztanak A döbrököziek egy küldöttsége elment Eszterházy herceghez is, s attól a köze­lükben fekvő puszta átengedését kérték, mert azt maguknak vindikálják, vagy

Next

/
Oldalképek
Tartalom