Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve II. (Szekszárd, 1983)
A DUALIZMUS ELSŐ ÉVTIZEDEI - Tolna megye a kiegyezéstől a századfordulóig 1867—1900
a felesek és harmadosok többnyire külön szolgálatot is teljesítettek, a simontornyai járásban pl. 1 kat. hold feles burgonyaföld után 10—16 napot, tengeri után 6—8 napot; egy helyütt 750 négyszögöl tengeriföldért 4 kaszás- és 8 gyalognap járt. A tamási járásban répa l/5-ös, burgonya 1'6-os, tengeri 1 5-1 4-es volt. — A részes vállalkozó a kapásföldbe ültetett mellékterményből 4-5 litert szolgáltatott be s a tököt szekerenként 40—50 Kr-ral megváltotta. Az aratás többnyire természetben részért történt és pedig ellátás és a legtöbb esetben szalma nélkül a 11—10-ért olyformán, hogy nagyobb birtokos a 11-ik. kisebb gazda a 10-ik részt adta, vagy pedig ősziből a 11., tavasziból a 10-et. — Az aratók a legtöbb helyütt részes kukorica- és burgonyaföldet is kaptak, páronként 1600—2500 ölet. — Aratógéppel kötözőkészítékkel a 25-ik részért vagy kat. holdanként 2 Ft-ért arattak; pénzért különben alig arattak, ha igen kaszával vágva kat. holdját 5 Ft-ért, a tamási járásban 4 Ft-ért. — Az aratók az asztagmunkát ingyen teljesítették, részük kicsépléséhez a gépet ingyen használhatták. — Egy aratópárra (1 kaszás 1 marokvető) átlag 13 1/2 kat. hold esik; megkeresett a simontornyai járásban kb. 10—12 q szemet és 30 kereszt szalmát. Gőzgéppel cséplésért mellékjárulék nélkül a 40—25-ik rész — 2 1/2— 4%, — rendszerint pedig a 30—28-ik rész (3.33-3.57%), szalmakazalozó mellett a 40-ik rész volt a munkabér. Kézi cséplés zsupkészítéssel a 11-ik, a simontornyai járásban a 10—9-ikért történt. Fű vagy mesterséges takarmány lekaszálásáért és felgyűjtéséért kat. Fű vagy mesterséges takarmány lekaszálásáért és felgyűjtéséért kat. holdanként 3—5 Ft-ot fizettek; részért takarítók szénából 1 / 4 —1/3, a tamási járásban 1/6— 1/5 részt kaptak, — sarjúból l/3-ot ritkábban felet a tamási járásban V 4 —1/3-ot; mesterséges takarmány 1/6— l/5-ös volt. Sem részért, sem szakmányban holdszámra nem sokat takarítottak. A szőlőmunka napszámban folyik; szakmányban 1 kat. hold szőlő kitakarása és lefedéséért 4 Ft 75Kr-t. 1-szeri kapálásáért 5Ft 10 Kr-t, a kötözés és karózásért 2 Ft 80 Kr-t fizettek, szőlőoltásért 1 napra 1 Ft-ot és 1 liter bort. Favágás díja ölenként 80—85 Kr volt a völgységi járásban erdei ölenként hasábfáért 1 Ft 05 Kr-t, gömbölyű fáért lFt-ot. Fanyesés kévébe kötve l/3-ért, ha erős a fa, 1 /4-ért is foly, nádvágás kévébe kötve, — melynek kévéje lOKr — 1 /3-ért vagy kévénként 1 V2 krajcárért. Éves cselédek bére és konvenciója a lakáson felül: 1. ) a dombóvári járásban 20 Ft, 24 mérő rozs, 10 mérő búza, 1 kat hold föld, 400 öl kert, 2 öl fa, 1 tehén- és sertéstartás ; 2. ) a dunaföldvári járásban pénzben és gabonában 120—200 Ft; 3. ) a központi járásban béresé, 20—25 Ft, 320 kg búza, 800 kg rozs, 240 kg árpa, 1200 öles hold tergeriföld, 8 db-ra sertéslegelő, pénzértékben körülbelül 200 Ft. 4. ) a simontornyai járásban 20 Ft, 16 hl búza, 12 hl rozs, 1200 öl tengeriföld, 400—600 öl burgonyaföld, 100 öl kenderföld, 1 tehén tartás, 2 öl fa, sertés- és baromfitartás. FORRÁS: Mezőgazdasági Munkabérek Magyarországon. 1896-ban. Kiadja a Földművelésügyi M. Kir. Miniszter Budapest Pallas Részvénytársaság Nyomdája 1898.
