Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve II. (Szekszárd, 1983)

A DUALIZMUS ELSŐ ÉVTIZEDEI - Tolna megye a kiegyezéstől a századfordulóig 1867—1900

ojtvány telepekre, melyeknek célja a kipusztult szőlőterületek ojtványokkal való betelepítése érdekében útmutatásul és mintául szolgálni, s amely telepek a pylloxera-bizottság költségére berendezve, a pylloxera helyettes biztos vezetése alatt állandanak. A közbiztonság állapota általában véve nagyobb mérvű megzavarásnak kitéve nem volt, de az árvíz folytán Gerjen községben úgy az élet, mint a vagyonbiztonság rendkívüli veszélyben forgott, a szokatlanul erős és hosszantartó tél az arra hivatott hatóságok különben törvényszerűen is kötelezett éberségét, fokozott mérvű gondoskodás és tevékenységre intvén, megtörténtek a kellő intézkedések, s kellő időben figyelmeztetve lettek a vármegyei különböző árterületi érdekeltségek, hogy a kellő védekezésről eleve intézkedjenek, a közerő összeiratott, s a járáshatósági tisztviselők a dunamenti vidékek legveszélyesebb pontjaira kirendeltettek. De a kedvezőtlen körülmények között beállott Duna jege a szokatlanul erős tél behatása alatt helyenként, eddig ;alig tapasztalt mértékben megerősödve, vármegyénk mentén, Paks alatt, a faddi Duna beágozásától Domborng terjedő zátonyos hosszú vonalon, valamint Baja fölött két helyen (fekete erdő és grebecznél) torlaszokat képezve, megmérhetetlen vesszélylyel fenyegette dunamenti községeinket. S a félelemteljes aggodalom, szomorú következményekkel igazolva is lett, mert mikor már az összes felső dunai zajló jég vármegyénk határáig ért. még akkor a megnevezett helyeken szilárdan állt a Duna jege, mely a zajló jég által hatalmas torlaszokká erősödve, a Duna vízének felduzzasztásával a kömlődi holt Dunán keresztül elöntötte a madocsai és bölcskei összes árterületet ; míg végre a víz ereje felemelvén a Paks alatti torlaszt, a faddi Duna beágazás alatti ponttól Domboriig szilárdan álló jéghez szorítva, oly erővel állt ellent a víznek, hogy ez a zajló jég erejével még inkább ostromolt paks—faddi védgátat Galgócznyaknál február 25-én a reggeli órákban átszakítván, betódult a gerjeni, dunaszentgyörgyi és faddi árterületre, elöntvén magát Gerjen község belterületét is. Az óriási jégtorlasz által rendes medréből ki szorított Duna a paks— faddi védtöltés szakadásán keresztül vévén útját, az árterület teljes elöntése után ugyanazon védgátnak a faddi Duna mellett elvonuló részét átszakítván, a faddi Dunán egyenesen a tolna domborii vármegyei műútnak vette útját, s ezt rendkívül mérvben megrongálva, átlépte, s a tolnai holt Dunán keresztül vonult tovább. Gerjen községben, melynek belterületén 2 méter víz állott, az élet- és vagyonbiztonság a lehető legnagyobb mérvben volt veszélyeztetve, sikerült azonban Orosz Endre járási főszolgabíró átgondolt és tapintatos vezetése alatt működött mentő erőknek egy éjjeli és nappali szakadatlan munka után azt a megnyugtató eredményt elérni, hogy emberélet áldozatul nem esett, a mentés közben elveszett néhány csekély értékű házi állat kivételével pedig az összes állat állomány, valamint az össze nem dőlt házak ingóságai is megmentettek. A veszély ily nagy mérvéről értesülvén, megjelentem a helyszínén, s a legszomorúbb kép tárult elém. A részint Paksra, Faddra, D.-Szt.-Györgyre, a vettlei tanyákra, részint pedig a védgáttöltésre menekült lakosság által ott hagyott Gerjen község 346 épülete közül 41 lakház és 8 melléképület állott csak épen és a templom.